Ez az egyik leghálásabb filmtéma, hiszen sok rendező ezen keresztül tud a leghatékonyabban és legszemélyesebben mesélni a saját gyerek- és fiatalkorának meghatározó eseményeiről, emiatt évről évre rengeteg ilyen mozi készül. A Sráckortól kezdve a Majdnem híresen át a Nulladik óráig a választék elképesztően gazdag, ráadásul ezek a történetek számos műfaji hatást elbírnak: találunk köztük a drámától kezdve a horroron át a vígjátékig gyakorlatilag mindent. A coming of age téma azonban az utóbbi években változni kezdett. A tematikába sorolható filmek főhőseinek életkora egyre kijjebb tolódott: ma már egyáltalán nem számít ritkának, hogy egy felnövéstörténet ne egy gyerekről vagy egy húszas évei első felében járó fiatalról szóljon, hanem egy olyan férfiról vagy nőről, aki harminc közeli, vagy már be is töltötte a harmadik X-et. A filmeknek reagálnia kell arra a társadalomra, amelyben születnek, márpedig ebben a társadalomban a gyerekek egyre később repülnek ki otthonról, egyre később vállalnak gyereket, egyre tovább keresik önmagukat, egyre később találják meg az igazit és egyre később döntik el azt is, hogy mivel szeretnének foglalkozni a felnőtt életük során. Mivel ezek a döntések sokaknál a harmincas éveik elejére csúsznak, így érthető, hogy a coming of age filmeket mára megtöltik a későn felnövők, legyen szó a magyar mozikat éppen meghódító A világ legrosszabb emberéről, vagy a Netflixen sok-sok rajongót szerző tick, tick…BOOM! című musicalről, és a listát még hosszan lehetne sorolni. Ebbe a kategóriába sorolható Grosan Cristina első nagyjátékfilmje, A legjobb dolgokon bőgni kell, ami tökéletesen megmutatja, hogy ez a problémakör hazánkban is jelen van, és ugyanúgy érinti a nőket, mint a férfiakat.

Maja komoly lépés előtt áll. Orvos pasijával úgy döntenek, ott hagyják az albérletet, és egy masszív hitelt felvéve közös lakást vásárolnak maguknak. Ugyan a lány épp állást keres, de bíznak a szebb jövőben. A költözés küszöbén Maja szeretne egy éjszakát az anyjánál aludni, csakhogy a mama épp vendégeket fogad, így kénytelen a régen látott távoli rokonhoz átmenni, hogy legyen hol meghúznia magát éjszakára. A helyzet itt kezd bonyolódni, ugyanis holtan találja a nénit a konyhában, és megjelenik a rég látott gyerekkori barátnője, Sára is, akit még az sem riaszt el a közös időtöltéstől, hogy ezért cserébe egy lakásban kell tartózkodniuk a halott asszonnyal. A halottszállítókra órákat kell várni, ráadásul még egy lakatos srác is befut, mivel a néni a halála előtt zárcserét rendelt, így minden adott egy eseménydús estéhez/éjszakához. Grosan Cristina munkája ugyan számos komikus elemet tartalmaz, de a humora mindvégig rendkívül visszafogott, sosem tereli el a figyelmet a film karakterközpontúságáról, inkább csak egy újabb színt ad hozzá. A legjobb dolgokon bőgni kell a címével ellentétben azonban nem igazán próbálja megríkatni a nézőjét, inkább valahol a félúton helyezkedik el dráma és vígjáték között, vagyis divatos kifejezéssel élve dramedyként működik. Amikor megjelenik benne a humor, az mindig finom, sosem harsány, és sokszor nem is annyira a forgatókönyvből (bár van egy zseniális telefonos jelenet egy ismert filmrendezővel, ami nyilván a szkriptből került ide) következik, hanem a főszerepet játszó Rainer-Micsinyei Nóra karakteréből, arcjátékából és reakcióiból. A központi szálat a Rainer-Micsinyei által játszott Maja, és a gyerekkori barátnőjét, Sárát alakító Huzella Júlia kapcsolata adja, Maja ugyanis rájön, hogy a barátnője egy ideje már azt a fajta felnőtt életet (van férje, lakása, gyereke…) éli, amire ő is vágyik, ám látszólag mégsem boldog, sőt ki akar törni onnan. Részben ez gondolkodtatja el a főhőst is arról, hogy biztosan a helyes lépések megtételére készül-e. Maja alapvetően egy sodródó karakter, és nem egy olyan figura, aki aktívan alakítja a sorsát, a film pedig jó abban, hogy megmutassa, milyen apró események hatására kezd el gondolkodni a jövőjéről és a döntéseiről. Fontos szerepet kap ebben az édesanyja is, őt megismerve jobban megérthetjük, Maja miért lett olyan, amilyen, és ha valamit biztosan megköszönhetünk a filmnek, akkor azt, hogy visszahozta a rég látott Hernádi Juditot a filmvászonra. A legjobb dolgokon bőgni kell egy generációs életérzést fogalmaz meg és ad át a nézőinek, mindezt kissé epizodikus formában, néhány szürreális jelenet kíséretében. A hagyományosabb cselekményvezetés jót tett volna a filmnek, és kicsit több poént is elbírt volna a sztori. Ha már az alkotóknak ennyire szuper a humora, vétek nem eléggé kihasználni. Félő, hogy ezek hiányában A legjobb dolgokon bőgni kell végül csak azoknak (harminc körüliek, és azok, akik épp készülnek felnőtté válni, vagy az utóbbi években estek túl rajta) szól majd, akikről készült, de ettől még akkor is érdemes adni neki egy esélyt, ha az olvasó nem ehhez a csoporthoz tartozik.
 
A legjobb dolgokon bőgni kell a Netflix választékában látható.