Ha a nemzetközi médiára és akár „a tekintélyes államfőkre” hagyatkozunk, azt hihetnénk, hogy csapatok nyomulnak az ukrajnai utakon, de ez nem így van – szögezte le Zelenszkij. Az ukrán elnök országa polgárait is arra szólította fel, hogy „nyugodjanak meg”, mivel csak az orosz fenyegetés körüli felhajtás nőtt meg, nem maga a fenyegetés. Az amerikai diplomaták családjainak evakuálását az ukrán külügyminisztérium korainak és „túlzott óvatosságnak” minősítette. Dmytro Kuleba külügyminiszter szerint Ukrajna gazdaságilag szenved a társadalomban terjedő pánik miatt. Zelenszkij közölte, hogy 12,5 milliárd dollárt vontak ki az ukrán gazdaságból az Ukrajna elleni esetleges orosz invázióról szóló információk miatt.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter részben a nemzetközi médiát hibáztatta a megnövekedett feszültségért, és azt állítja, hogy a Kreml fenyegetése jelentősen nem változott. Reznyikov is nyugalomra intett, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok figyelmeztetésével ellentétben nem várható orosz támadás.

Az orosz hadsereg ugyanis nem alkotott olyan csapásmérő csoportot, amely képes lenne inváziót végrehajtani.

Katonai szempontok alapján nincs ok azt gondolni, hogy ez „holnap” meg fog történni. Az ukrán hadügyminiszter a nemzetközi médiát okolja a feszültség növekedése miatt; a lehetséges invázió miatti erősödő aggodalomra egyszerű a magyarázat: „A pánik és a félelem a legkattintékonyabb.”

A monomániásan szankcióval fenyegetőző nyugati politikusok forgatókönyvének megvalósulását a szakértők is minimális valószínűségűnek ítélik. Ruszlan Bortnik kijevi politológus nem gondolja, hogy háborúba torkollik a diplomáciai csörte, mert jelenleg ez Oroszországnak sem lenne kifizetődő. Michał Kacewicz lengyel elemző szerint az oroszok nem számíthatnak arra, hogy megismétlődne a krími forgatókönyv, hogy a bevonulást a lakosság virágokkal fogadja. Az oroszok komoly árat fizetnének a támadásért emberéletekben is, és Vlagyimir Putyin ezt a kockázatot nem akarhatja.

Sz. Bíró Zoltán russzista szerint sem valószínű, hogy Oroszország nyílt és átfogó támadást indítana Ukrajna ellen. Ha ugyanis így tenne, az radikális szakítást jelentene az eddigi hivatalos moszkvai állásponttal, amely szerint a két szakadár területen polgárháború folyik, amelynek Oroszország semmilyen módon nem részese. Orosz erők hivatalosan a Donbaszban nincsenek és soha nem is voltak. Ha Moszkva háborút indítana, azzal drámaian megváltoztatná magatartásának nemzetközi jogi megítélését, és viselnie kellene annak minden negatív következményét.

Ha józanul mérlegeli képességeit,

Oroszország azért sem indít átfogó támadást, mert nem áll rendelkezésére kellő nagyságú megszálló erő.

Nem lehet egy negyvenmilliós országot vagy annak jelentős részét megszállva tartani, kiváltképp akkor nem, ha az ott élők többsége ezt ellenzi, vagy tevőlegesen ellenáll. Az ukrán hadsereg minősége is egészen más ma, mint volt 2014-ben, a Krím annektálása idején. Ma sokkal jobban képzett és felszerelt, és sokkal motiváltabb.

Sz. Bíró Zoltán szerint az orosz társadalom nem akar nagy veszteségek árán újabb ukrán területekhez jutni, ezért nyílt és kiterjedt háborúnak most aligha lenne belpolitikai haszna. És ezzel nyilván a Kremlben is tisztában vannak. Ukrajna szegénysége miatt sem érdemes támadást indítani.

Ukrajna túl nagy és túl szegény ahhoz, hogy problémáit Oroszország meg tudná oldani.

A nagy lélekszámú ország gazdasági és politikai konszolidálásához igen jelentős erőforrásokra lenne szükség.

Végül egy átfogó háború esetén Oroszországnak minden korábbinál drákóibb nyugati szankciókkal kellene számolnia. Az országot lekapcsolhatnák a nemzetközi bankközi átutalási rendszerről, a SWIFT-ről (bár, mint kiderült, ezt Németország erőteljesen ellenzi), és a korábbiaknál is nehezebb helyzetbe kerülne az orosz hitelfinanszírozás. Elképzelhető, hogy

korlátoznák az orosz kőolajexportot is, ami rendkívül érzékenyen érintené Oroszországot,

hiszen valutabevételének kétharmadát ebből szerzi. Ha a Kremlben figyelembe veszik e szempontokat, nem szánhatják el magukat támadásra.

 A Magyar Nemzet külpolitikai újságírója, Pósa Tibor mindehhez hozzáteszi: többek között ezért sem valószínű a háború, mert az orosz oligarchák szép pénzt húznak nyugati kapcsolataikból. A gazdasági egymásra utaltság kölcsönös. A Boeing szerint az Amerika és Oroszország között kialakult feszültség megzavarhatja ellátási láncát. A világ legnagyobb repülőgépgyártója attól tart, hogy a kedvezőtlen nemzetközi légkör következtében elakadhat az Oroszországból származó titán utánpótlása. A repülőgépgyártáshoz nélkülözhetetlen könnyűfémet a Boeing a VSMPO-AVISMA orosz vállalattól, a világ legnagyobb titángyártójától szerzi be, amely alumíniumot, magnéziumot és acélötvözeteket is előállít.

Kay-Achim Schönbach altengernagy, a német hadiflotta főparancsnoka annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Oroszország nem akar háborút, és

nonszensznek nevezte, hogy ukrán területeket akarna kisajátítani.

Rónay Tamás, a Népszava külpolitikai rovatvezetője szerint bár talán több német politikus is így vélekedik a jelenlegi német kormányban, azaz ő csak kimondta azt, amit többen gondolnak, a védelmi minisztérium azonban leváltotta őt, hiszen megnyilatkozása kínos Ukrajnával szemben. Kerner Zsolt a 24.hu újságírója is úgy ítéli meg, hogy Oroszország számára egyértelműen a direkt háború elkerülése lenne a legjobb lehetőség.

Ukrán válság
Orosz páncélozott járművekből álló konvoj (MTI/AP)
 
De akkor miért van szükség a látványos határközeli erődemonstrációra? Sz. Bíró szerint valószínűleg azért, mert Moszkvában is tudják, hogy a félelemkeltés is erőforrás. Richard Sakwa, a Kenti Egyetem orosz és európai politika professzora úgy látja, az oroszoknak is van némi igazságuk, mivel az ukránok szintén százezer fős, mostanra már tisztességesen felfegyverzett sereggel vannak jelen a határon. Deme Dániel, a Magyar Hírlap külpolitikai újságírója szerint az oroszokon kívül szinte senkiben nem merül fel az a lehetőség, hogy az ukránok akarnának támadásba lendülni elveszített területeik visszaszerzésére. Sakwa úgy ítéli meg,

Putyin el akarja kerülni, hogy az azeri–örmény konfliktushoz hasonló helyzet alakuljon ki.

Oroszország aligha tűrheti el, hogy Zelenszkij fegyverrel próbálja „megoldani” a kelet-ukrajnai konfliktust. Feltehetőleg ettől akarja elrettenteni a csapatösszevonásokkal.

Európa a szabadkereskedelmet hatékonyabb fegyvernek tekinti, mint a geopolitikát – véli Kerner Zsolt. Amit az Európai Unió tesz, közelebb hozza a háború elkerülését, mint az amerikai válasz, hogy fegyvereket küldenek Ukrajna határaira. És valóban: Párizsban a normandiai formátum keretében, francia és német közvetítéssel sikerült egy asztalhoz ültetniük Oroszország és Ukrajna képviselőit, akik közös nyilatkozatban erősítették meg elkötelezettségüket az ukrajnai konfliktus békés rendezéséről szóló minszki megállapodásokon alapuló tűzszünet fenntartása mellett – függetlenül a megállapodások végrehajtásával kapcsolatos egyéb vitás kérdésektől.

Az európai diplomácia hatékonyságát jelzi, hogy az Orosz Föderáció bejelentette, az Ukrajna határa közelében lévő Nyugati katonai körzetben tartott

hadgyakorlatokat követően részben kivonja csapatait,

s a katonákat állandó bevetési pontokra irányítják.