





Matisz Richárd képes a tél közepén is nyárias hangulatot varázsolni egy pesti belvárosi kiállítótérben. Most, amikor a járvány időszakában sokszor nehézkes és kockázatos az utazás, talán még inkább felértékelődik a hiánypótló vizuális kaland.






Vermeer holland aranykorban élt, amikor a moralizáló nyomatok, rézkarcok mellett a festmény iránti kereslet is megnőtt. Azért a fazekas, a nyomdász és a festőművész még ugyanabba a Szent Lukács céhbe tartozott Delftben, ahol a Kelet-indiai Társaság egyik központja székelt, és ahol a kékmázas kerámiák készültek.

Lázasan vibráló színei, expresszív ecsetvonásai révén Van Goghnál a pipacsmező nem csupán látvány, hanem érzés és élmény, pipacsai nem szemlélődnek, hanem kiáltanak, élnek, szenvednek. E különböző szemlélet tükrében bontakozik ki az a drámai erő, amely Vincent van Gogh természetábrázolását egyedülállóvá teszi.

A XVII. század végén új kihívó probléma, provokatív gondolat jelent meg az európai filozófia horizontján: a tudat kérdése. Vélhetőleg Ralph Cudworth volt az az angol filozófus, aki a tudat szót, ezt a fogalmat a filozófiai gondolkodás színpadára emelte. Ettől kezdve a szellem embereit fokozottan érdekelték azok a kérdések: hogyan gondolkodunk? azonos-e a tudat a gondolkodással?