A Salvatore Quasimodo-költőversenytől a Szent Efrém-koncertekig – és tovább: országos jelentőségűből a nemzetközi felé. Cserép László, Balatonfüred kulturális életének motorja beszél a nyár irodalmi fővárosában megálmodott és megvalósult törekvéseiről.

Elhunyt Marosi Ernő, ezzel a magyar művészettörténet-írás talán legjelentősebb életműve zárult le végérvényesen.

Két regényt is írt Gál Vilmos Báthory Istvánról, Erdélyország fejedelméről, a lengyelek és a litvánok nagy királyáról. Az első rész még tavalyelőtt, a folytatás pedig a múlt ősszel jelent meg.

Ki ne ült volna életében legalább egyszer az apja mögött a motoron? Ki ne evezett volna kílbóttal a szigetcsúcsig, s van-e, akinek nem dolgozott valamely felmenője a Ganz–MÁVAG-ban?

„Nem tudjuk, mit adtok ma elő, de biztosan magas szinten fogtok játszani” – a Modern Art Orchestra egyik koncertje előtt, a hallgatóság köréből elhangzott mondatot szívesen emlegeti Fekete-Kovács Kornél, az együttes alapítója, zeneszerző, trombita- és szárnykürtművész.

Egy jó buliban minden megtörténhet. Vagy az alexandriai könyvtár robban fel, vagy a résztvevők. És talán rádöbbenünk az igazságra. Négy dimenzió a túlélés záloga… Valami így mindig megmarad belőlünk…

Egyszer nagyon régen még volt vakond a hegyen. Valamikor még az ántivilágban, amikor még olyan paranormális dolgok is megestek, hogy a Jurta Színházban Páskándi Géza Átkozottak című darabjában az Egy leány szerepét Kiszel Tünde játszotta.

Ha a Balaton hullámai vagy partján a szabadtéri színpadok és szórakozóhelyek mesélni tudnának, bizonyára rengeteg olyan történetet osztanának meg velünk, amelyeken ámulnánk és bámulnánk. Nemcsak vidámakat, hanem kegyetleneket és abszurdokat is. Az utóbbiak közé tartozik a balatonföldvári huligántalálkozó rendőri felszámolása.

A társadalmi nem elmélete kétségtelenül rávilágít a magyar nácizmus történetének némely vonatkozására, de vajon hozzáad-e a legalantasabb indulatok és politikai szándékok feltárásához, kérdez rá a holokausztkutató.

Tavaly nagy sikerrel játszották a Mrs. America című televíziós minisorozatot, amely a nőmozgalmak két egymásnak feszülő táborát mutatja be.

Amikor apa meghalt, annyi idős voltam, mint Jézus a keresztre feszítésekor. A 33. születésnapom után történt, eszembe sem jutott, hogy krisztusi kor, összeroskadtam az ajtó előtt, a padlóra hajtottam a fejem és sírtam, befelé jobban, mint kifelé.

Kodolányi János legfontosabb mítoszregényeinek értelmezését kínálja Sulyok Bernadett könyve.