Sose bonts le egy kerítést addig, amíg nem tudod, hogy miért állították fel – fogalmazta át szabadon naplójában J. F. Kennedy elnök az író, filozófus G. K. Chesterton szavait. Egy település élő organizmus: nem szabad akárhogyan hozzányúlni, beleavatkozni az életébe.

Nagy László és Szécsi Margit egymáshoz, egymásról írott verseit fiatalon elhunyt fiuk, Nagy András grafikusművész halála előtt másfél esztendővel válogatta és rendezte önálló kötetté.

Legújabb számunk középpontjában a horvát Tengermellék áll, a magyar polgárság egykor otthonos Adriája. Olvashatnak még a Máltai Szeretetszolgálat szociális munkájáról, Bethlen Gábor hazatéréséről, a székely falutörvények kutatójáról és Gabay Gergely graffitiművészetéről.

Berlinben az Unter den Lindenen járva a magyar kultúrturisták is rácsodálkoznak a Neue Wache – a volt palotaőrség – eredetileg Karl Friedrich Schinkel tervezte épületének belső terére, s bizonyára nem tudják, hogy Heinrich Tessenow alkotását látják.

Soós Évával, a Kálmán Makláry Fine Arts galériavezetőjével beszélgettünk.

A varsói Wacław Felczak Intézet és a budapesti Pro Minoritate Alapítvány közös kerekasztal-beszélgetést tartott a két országnak az Ukrajna elleni háborúval kapcsolatos eltérő álláspontjáról június 14-én, Budapesten.

A humanista fotográfia, a magyar szociofotó történetének jelentős alakja, Nicolás Muller/Müller Miklós fotóművész a Capa Központban.

Miért nem találhatók meg a könyvesboltokban annak az írónak a könyvei, akit életében az olvasóközönség széles táborának szeretete övezett, aki a számtalan meghívásnak és felkérésnek szinte sosem tudott eleget tenni?

Újból és újból sokkolják a világot az amerikai diákmészárlások sortüzei, s az nemkülönben, hogy a sajátos ideológiai és jogi, politikai és gazdasági érdekviszonyok közepette esély sem mutatkozik a minden külső szemlélő számára evidens megoldásra, a fegyvertartás ésszerű korlátozására.

Kedves Barátom, a bor benned egyre ó-bb, a pincegazda nem fárad, tudja, mikor mire van szükség, hogy ízed, illatod, színed egyre kívánatosabb legyen majd az égi menyegzőn, ahol mindannyiunkat fölszolgálnak mindannyiunk örömére.

Vallomásos líra A. Túri Zsuzsa könyve, amely számvetésre, tükörbe nézésre készteti az olvasót – erőteljes vizualitás, merész őszinteség jellemzi.

A háborús helyzet sem tudja megakadályozni a kárpátaljai írókat, költőket abban, hogy aktívan részt vegyenek kulturális életünkben.