Void street art művész kiállításmegnyitójával kezdődik június 20-án az az eseménysorozat, amelynek végén az Országút Magazin a Művészetek Völgyével közösen átadja a jótékonysági árverésükre befolyt összeget egy olyan intézmény részére, amellyel bárki  kapcsolatba kerülhet, aki megfordul a Balaton környékén. 

Velencében a klasszikus turistacélpontokon kívül a biennálék idején a kiállítóhelyek, a múzeumok különösen nagy gondot fordítanak arra, hogy a „nagy nevek” vonzásában mind a szakma, mind a közönség számára élvezhető kiállításokat rendezzenek.

„A szín úgy merül bele a mindenségbe, ahogy a hozzá hasonló
meghatározhatatlan érzékenységű, formátlan
és határokkal nem rendelkező dolgok.
A szín a tér igazi – egyszerre absztrakt és valóságos – anyaga.”
(Yves Klein)

A Szabadság, szerelem és a Csak szex és más semmi rendezője legutóbb az olasz sikerfilm, Teljesen idegenek remake-jével, a BUÉK-kal csalogatta be a nézőket a moziba. Idén Gárdonyi-adaptációval, az Ida regényével érkezik a képernyőkre Goda Krisztina.

Ez a címe az egri Dobó István Vármúzeumban Holló Valéria néprajzi gyűjteményéből nemrégiben nyílt kiállításnak. A gyűjtő gyermekkorától fanatikusa volt mindennek, ami magyar és régi. Tárlatvezetőim Császi Irén és Zábrátzky Éva néprajzkutatók, a kiállítás kurátorai.

A Horthy-rendszer megszilárdulásának történetéről szóló könyv különösen érdekes és új megközelítést alkalmaz, ám tudatosan figyelmen kívül hagy némely tényezőt.

A fénybe gázoló csorda után
szkarabeusz gurgat míves labdacsot,
benne, mint domborodó asszonyi hasban,
összegömbölyödve álmodik az öröklét.

„Csontjaid, bőröd elteszed holnapra –
minden éjszakád pszichoanalízis,
másodpercekre torlódik a krízis,
nem teszel félre: a holnap elfogy ma.”

A Laurosz egy 2012-ben megjelent, magyar nyelven 2015 óta olvasható orosz regény. Már a harmadik kiadásán van túl, 2021-ben kétszer is újra kellett nyomni. Minden alkalommal elkapkodják, mert a Laurosz varázslatos.

Láthatóvá tehető-e a múló idő, összeköthető-e saját, szubjektív időérzékelésünk objektív időegységekkel? Az ember személyes, belső időészlelése a külvilágtól elvonatkoztatott, csupán az átélt események, élmények határozzák meg tempóját, dinamizmusát.

A Leonardo és Michelangelo által tökélyre vitt reneszánsz perspektíva nem csupán a térmélység érzékeltetésére szolgált, hanem egyfajta szellemi perspektívát is jelentett: az antikvitás, a kereszténység és az éledező természettudományok sajátos szintézisét.

Vers, próza és fordítások, monográfia, recepció és tanulmányok. Nyolc kötetet mutatott be az Osiris Könyvkiadó és a Petőfi Irodalmi Múzeum, annak a készülő sorozatnak a részeként, amely a bicentenárium alkalmából jelenik meg.