Petőfi Sándor életéről szinte mindent tudunk, kivéve, hogy mikor és hol született és hogy mikor és hol halt meg. A 2008-ban elhunyt jeles monográfus, irodalomtörténész Kerényi Ferenc észrevételét idézte fel nemrég egy interjúban Osztovits Szabolcs, a Fazekas Mihály Gimnázium egykori magyartanára. Mindketten egy-egy kötettel szerepelnek a költő születésének kétszázadik évfordulója alkalmából készülő sorozatban, melyet az Osiris Kiadó gondoz. Kerényi Ferenc monográfiája, a második, javított kiadásban megjelent Petőfi Sándor élete és költészete ismerteti a részletes életrajzot, a pályaképet, az akkori kritikai fogadtatást, valamint a kiadás- és befogadástörténet főbb irányait. Osztovits Szabolcs Sors, nyiss nekem tért című munkája dokumentumok, visszaemlékezések, korabeli források és a szakirodalom alapján rekonstruálja a költő életét és munkásságát, az életrajzon kívül a kortársakkal és a megjelent kötetekkel is foglalkozik.
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója és az NKA Petőfi 200 és Magyar Géniusz Ideiglenes Kollégiumok vezetője Fotó: Petőfi Média
A bicentenárium alkalmából 1896 óta először jelenik meg olyan könyvsorozat, amely átfogóan, tudományos megalapozottsággal, többmetszetű megközelítéssel mutatja be Petőfi Sándornak és kortársainak munkásságát – hangzott el azon a bemutatón, amelyen ismertették a sorozat megjelent nyolc kötetét. Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója és az NKA Petőfi 200 és Magyar Géniusz Ideiglenes Kollégiumok vezetője kiemelte: a Petőfi-bicentenárium tervezésekor azon gondolkodtak, hogyan tudnának maradandó nyomot hagyni az intézmény névadójának kétszázadik születésnapján. Így született meg az ötlet, hogy legyen Petőfi-sorozat, melynek megvalósítását Gyurgyák János, az Osiris Kiadó vezetője vállalta magára. „Jánosnál úgy működik a tervezés, hogy a könyvek kapcsolódnak egymáshoz, amelyekhez további könyvek kapcsolódnak és így tovább. Úgyhogy az a jó hírem van, hogy ez a sorozatnak csak az első nyolc kötete. További kötetek várhatók, ugyanis János szerint klasszikusainknak, illetve a reformkor hősei jelentős részének nincs valamirevaló monográfiája. Így szép lassan elkezdett terebélyesedni a kiadói terv, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap finanszíroz” – tette hozzá Demeter Szilárd. A Petőfi-sorozat köteteit eljuttatják a kiemelt oktatási intézményekbe és könyvtárakba szerte a Kárpát-medencében.
Hermann Róbert történészt, Margócsy István irodalomtörténészt és Gyimesi Emese történészt kérdezi Juhász Anna, a könyvbemutató háziasszonya Fotó: Petőfi Média
Az Osiris Kiadó bő két évvel ezelőtt kezdte meg a szerzőkkel a sorozat nyolc kiadványának előkészületeit. Gyurgyák János kifejtette: alapkoncepció volt, hogy ne csak szűken Petőfi Sándorra és munkásságára koncentráljanak, hanem nagyobb merítésként tágabb korszakot tekintsenek át, és annak legnagyobb alkotóival is foglalkozzanak, így Vörösmarty Mihállyal, Arany Jánossal, Jókai Mórral, Mikszáth Kálmánnal és Madách Imrével. Az Osiris Kiadó gondozásában megjelennek maguk a művek, és az emellett elindult irodalomtörténeti sorozat három típusú alsorozatra tagolódik. Az egyiket a monográfiák alkotják: Petőfi Sándor munkásságát Kerényi Ferenc, Jókai Mórét Margócsy István, Mikszáth Kálmánét Császtvay Tünde, Arany Jánosét Szilágyi Márton, Vörösmarty Mihályét Gere Zsolt mutatja be. A recepciós alsorozat mintakötetét Margócsy István készítette el Petőfi Sándor emlékezete címmel. Szintén ő jegyzi a Jókai Mór méltatásait felvonultató kiadványt, Gere Zsolt pedig a Vörösmarty Mihály, Szilágyi Márton az Arany János, Császtvay Tünde a Mikszáth Kálmán, Takács József a Kemény Zsigmond és S. Varga Pál a Madách Imre életművéről született legfontosabb tanulmányokat és írásokat gyűjti össze. Külön alsorozat tartalmazza a Petőfivel vagy a korszakkal foglalkozó irodalomtörténészek tanulmányait. Ennek keretében jelent meg Szilágyi Márton A magyar romantika ikercsillagai – Jókai Mór és Petőfi Sándor című kettős portréja.
Gyurgyák János, az Osiris Kiadó vezetője Fotó: Petőfi Média
Nem része a koncepciónak, de azt kiegészítve szorosan kapcsolódik hozzá a Nemzet és emlékezet sorozat utolsó köteteként most napvilágot látott Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc című kötet Hermann Róbert szerkesztésében. A dokumentumokat, cikkeket, szépirodalmi műveket és tanulmányokat tartalmazó kiadvány tágabb politikai és történeti kontextusban vizsgálja Petőfi Sándor korát. A bicentenáriumra készülő sorozat különösen izgalmas darabja Petőfi Sándor próza- és drámafordításainak gyűjteménye Szalisznyó Lilla és Zentai Mária válogatásában, melyben Seneca-, Shakespeare- és Dumas-fordítás mellett egy Robin Hood-regény is helyet kapott. Külön kötetet szenteltek a szerkesztők Petőfi prózai írásainak és levelezésének, valamint költészetének. A verses összkiadást még Kerényi Ferenc rendezte sajtó alá.
Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák Fotó: Petőfi Média
A könyvbemutatón a háziasszony, Juhász Anna a sorozat két szerzőjével, Margócsy Istvánnal és Hermann Róberttel, valamint Gyimesi Emese történésszel, Szendrey Júlia életének kutatójával beszélgetett Petőfi Sándor jelentőségéről, megítéléséről és máig jelen lévő hatásáról. Lackfi János azokból a szövegeiből olvasott fel, amelyek Petőfi egy-egy művének hatására készültek, Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák pedig megzenésített versekkel példázták, hogy azok dalszövegként is megállják a helyüket.
