2022. június 10-én A Kárpátaljai Szövetség és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége megrendezte a 93. Ünnepi Könyvhéthez kapcsolódó irodalmi-művészeti estet, amelyen a Kárpátalján született és a vidék múltjával foglalkozó írók, költők, kutatók 2020–2022 között kiadott műveinek bemutatójára került sor. A rendezvényt Benza György, a Kárpátaljai Szövetség elnöke nyitotta meg.
A program első körében Fazekas Andrea irodalomtörténész az elsőkötetes Csornyij Dávid (A jelzőlámpák diktatúrája) és Kopriva Nikolett (Amire csak a fák emlékeznek) költőket, valamint Kertész Dávid (A keresztúri vámpír) írót faggatta. A beszélgetésből kiderült, hogy a már Budapesten élő fiatal alkotók számára milyen fontos, meghatározó kárpátaljai identitásuk. (Döbbenten hallottam, hogy sajnos vannak, akik titkolják eredetüket.) Meséltek gyermekkorukról is, arról, hogyan szerették meg az irodalmat. Csornyij Dávid – aki visszajár töltekezni, oly ihletőleg hat rá Kárpátalja légköre – háromévesen a Szerencsekerékből tanult meg olvasni, és onnan már nem volt megállás. Komolyra fordítva a szót, egyik tanárnője kedveltette meg vele az irodalmat, a kötelező olvasmányokkal… Kertész Dávid Rejtő-regényeken nőtt fel, és mikor ezek elfogytak, megkérte testvérét, ajánljon valami hasonlót. Ajánlott is, de valami egész mást: Szerb Antal Pendragon legendáját, ami sokkal jobban tetszett neki. Kopriva Nikolett az íráson kívül fest is, bár az írás közelebb áll hozzá.
Deák Alexandra, a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Gimnázium hallgatója olvasott fel a bemutatott fiatal tehetségek műveiből. Reménykeltő, hogy a fiatalokban folytatódik a hagyomány. Hogy kortárs irodalmat művelő, mai nyelvezettel író huszonévesek tisztelik az elődöket. Hogy a nagyvilágban sem veszítették el gyökereiket, és azt vallják, hogy kárpátaljainak lenni jó.
A második körben Kosztur András történész dr. Botlik József történésszel, továbbá Dupka György szerkesztővel, történésszel legutóbb megjelent könyveik kapcsán beszélgetett.
Dr. Botlik József könyvének teljes címe: Nemzetünket szolgálták. A visszacsatolt területek felsőházi és képviselőházi tagjai a Magyar Országgyűlésben (1938–1941). A Délvidékről hazatért területről összesen 226 honatyát hívtak be: 101 felsőházi tagot és 125 képviselőt. A kötetben valamennyiük életrajza szerepel. Az életrajzokat Tudástár egészíti ki, amely a magyar történelem 1938–1945 közötti korszakát vázolja fel, amelyben az elszakított területek képviselői működtek, de képet adta a kommunista megtorlás éveiről is, aminek a képviselők is elszenvedői voltak.
Dupka György könyve, A magyar ’56 kárpátaljai kézikönyve (A forradalom visszhangja a „megrengett Szovjetföldön”, 1956–1959) összefoglalja mindazokat a Kárpátalját érintő információkat, dokumentumokat, kiadványokat, tanulmányokat, amelyeket az elmúlt közel három évtizedben sikerült összegyűjteni, azzal a nem titkolt céllal, hogy emléket állítsak a kárpátaljai ifjú hősöknek és az áldozatoknak. Adatok tucatjával igazolja, hogy Kárpátalja mennyi kitűnő fiatal példaképet adott a helyi magyar közösségnek.
„A felnégyelt Haza...” – 100 év versei Trianontól napjainkig,1920–2020. Kárpátaljai költők antológiájában közölt alkotások kárpátaljai kiadványokban jelentek meg, sokadik alkalommal. A reprezentatív kiadvány mint adomány – közkívánatra – a kárpátaljai tanintézetek, közkönyvtárak és más intézmények könyvespolcaira kerül. Füzesi Magda, az antológia szerzője egyik kedvenc írását olvasta fel.
Varga Katica énekmondó olyan kárpátaljai és határon túli magyar költők megzenésített verseit adta elő, mint Kányádi Sándor, Dsida Jenő és Horváth Sándor. „Mert a haza nem eladó, ezüstpénzre nem váltható, mert a haza lelked része” – énekelte a közönséggel.
Fontos, hogy összegyűljünk, elszakítottak és itt-maradottak, együtt. A rendezvény a művészet erejével mutatta meg, hogy – bár nagyhatalmak játékszereként génjeinkbe égett a hontalanság –, összetartozunk.
Az eseményt online módon is közvetítette a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet.
A nyitóképen: Csornyij Dávid költő, Kertész Dávid prózaíró, Kopriva Nikolett költő és Fazekas Andrea irodalomtörténész
