Ukrajna februári lerohanása megrázta a világot. Különösen érzékenyen érintette a válság a térség államait, amelyek európai egységet mutatva, ám egyes kérdésekben eltérő álláspontra helyezkedtek. A hagyományosan jó magyar–lengyel kapcsolatokat is próbára teszi a konfliktus és a megfékezésére szolgáló megoldásokban érzékelhető nézetkülönbség. Már az enyhülést jelezte, hogy az új magyar köztársasági elnök, Novák Katalin, aki államfői beiktatásán hangsúlyosan elítélte az ukrajnai agressziót, első külföldi útja munkalátogatásra vezetett Varsóba. A vizitet a lengyel parlament, a Szejm vezetői viszonozták Budapesten, és az eszmecsere fontos állomása volt az a pódiumbeszélgetés, amelyet magyar és lengyel vezetők részvételével tartottak a budapesti Scruton közösségi térben.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke elismerte, hogy az elmúlt száz nap nem fog nyomtalanul elmúlni a magyar–lengyel kapcsolatok történetében, ez az időszak próbára teszi a két nemzet barátságát, de talán már elértük a mélypontot, és elindultunk felfelé. Hangsúlyozta: Magyarország és Lengyelország céljai azonosak Ukrajna megítélésében. Egyaránt támogatjuk Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, hogy megkapja az európai uniós tagjelölti státuszt, hasonlóan látjuk Közép-Kelet-Európa helyzetét, és nincs vita abban sem, hogy Európa jövőjét az erős atlanti elkötelezettségben, a konzervatív útban, az egyenjogú szuverén nemzetállamokban, a nemzetek Európájában látjuk. Közös álláspont a Brezsnyev-doktrína, a Szovjetunió visszaállítására irányuló törekvések elutasítása és a helsinki folyamat támogatása.
Ha a célokban nem is, az eszközökben mutatkozik eltérés, de ez sem másodlagos – mutatott rá Németh Zsolt.
A magyar és a lengyel fél ugyanakkor másképpen ítéli meg azt az árat, amelyet a közösségnek meg kell fizetnie a háború megfékezése érdekében. A magyar álláspont abból indul ki, hogy nem szabad olyan megoldásokat támogatni, amelyek jobban ártanak a recesszió előtt álló Európának, mint Oroszországnak. Fontosnak nevezte, hogy megértsük egymás álláspontját, mert nincs más alternatíva, mint a szoros baráti szövetség Lengyelországgal.
A párbeszéd jelentőségét emelte ki Marek Kuchciński, a Szejm külügyi bizottságának elnöke is, aki optimista azzal kapcsolatban, hogy a nagy kihívások mellett is meg lehet erősíteni a közös célt és Közép-Európa jelentőségét. A szuverén nemzetállamok együttműködése mellett emelt szót, és figyelmeztetett: az Európai Unió mai vezetőinek céljait segítené, ha meggyengülnek a magyar–lengyel kapcsolatok, mert ezzel könnyebben megvalósíthatóvá válik a föderális szuperállam víziója. A legfontosabb célnak az egység megőrzését nevezte, egymás álláspontjának megértését, mert „együtt vagyunk erősek”.
Ukrajna megtámadása meglepetésként érte a világot, mert racionálisabb viselkedést várt Oroszországtól – emlékeztetett Ryszard Terlecki, a Szejm alelnöke. Szerinte az is meglepetést okozott, hogy Ukrajna nem hátrált meg, kitartóan védekezik az agresszióval szemben, amivel valamilyen szinten már megnyerte a háborút, hiszen ellenállt a túlerőnek. A nemzetközi közvéleményt megrázták az események, és egyre hangsúlyosabban vetődött fel a kérdés, hogy mit lehet tenni az orosz támadással szemben. Ahogy szélesedett a konfliktus, úgy vált egyre szükségesebbé, hogy segíteni kell Ukrajnának, mert ez az egyetlen alkalom a birodalomra törekvő Oroszország meggyengítésére. A lehetséges megoldások megítélésében hamar megmutatkoztak a különbségek, és nyilvánvalóvá vált, hogy másként ítélik meg a helyzetet a magyarok, mint a lengyelek.
Lengyelország igyekezett megérteni a magyarországi választási küzdelmet és az Ukrajnával fennálló konfliktus okait, de az eltérő történelmi tapasztalatok nem elégségesen szolgálnak magyarázattal,
és világosan kell látni, hogy „nem a háború fenyegeti a békét, hanem Oroszország” – szögezte le az alelnök. Rámutatott, hogy a lengyel kormánypártnak éles támadásokkal kell szembenéznie az ellenzéke részéről is, amiért nem szakította meg a kapcsolatot magyar szövetségeseivel, mondván, ezzel magyar közvetítéssel Vlagyimir Putyin céljait szolgálják. A választások közeledtével ezek a támadások csak erősödni fognak, de nincs kétsége afelől, hogy a magyar–lengyel barátság ezt a krízist is túléli, még ha az ellenfelek fel is használják majd ellenük.
A magyar–lengyel kapcsolatok nem az ellenzéki bírálatok miatt romlanak, hanem azért, mert a magyarok nem magyarázták el világosan az álláspontjukat, és külső nézőpontból a magyar nyilatkozatok az ukránok melletti kiállás, együttérzés hiányának tűnnek fel – vélekedett Bogusław Andrzej Sonik. Az ellenzéki Polgári Platform európai parlamenti képviselője úgy látja: az oroszokkal szembeni félelem Európában az ukránok melletti támogatássá vált, a szankciók pedig szükséges eszközzé ahhoz, hogy megvédjük magunkat Oroszországgal szemben.
Magyarország az európai gazdasági egység érdekében a krími válság idején is megszavazta a szankciókat, amelyek jobban fájtak nekünk, mint Európának, és a mostani büntetőintézkedésekkel szemben sem lépett fel, de álláspontja szerint hátrányosabban érintik az Európai Uniót, mint Oroszországot – emlékeztetett Orbán Balázs. A miniszterelnök politikai igazgatója kiemelte, hogy a magyar kormány elítéli az agressziót, humanitárius segítséget nyújt a bajbajutottaknak, segíti a megtámadottat, és részese az európai egységnek.
A magyar politika logikája a békére épül: Európa minden háborúban töltött nappal sérül, ezért közös érdek, hogy minél előbb béke legyen Ukrajnában.
Nehéz lenne rosszabb helyzetet elképzelni a mostaninál, amikor a keleti szomszédunkban háború van, ami ellehetetleníti az eurázsiai békés együttélést. „Ugyanazt a mozit nézzük, van egy agresszor, amelyet Oroszországnak, és egy megtámadott, amelyet Ukrajnának hívnak” – jegyezte meg. Létkérdésnek nevezte a közép-európai együttműködést, hogy a térséget ne söpörjék el a nagy geopolitikai viharok, és ebben stratégiai jelentősége is van az érzelmi alapokon álló magyar–lengyel barátságnak.
Nyitókép: A kerekasztal résztvevői: Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Bogusław Andrzej Sonik európai parlamenti képviselő, Marek Kuchciński, a Szejm külügyi bizottságának elnöke, a Kárpátok Európája Klubok programtanácsának elnöke, Ryszard Terlecki, a Szejm alelnöke, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója és a moderátor, Maciej Szymanowski, a varsói Wacław Felczak Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet igazgatója (Fotó: Orbán Balázs Facebook-oldala)
