Kunszentmiklóson egy családi ház felső szintjén található az ország talán legnagyobb Petőfi-kultuszgyűjteménye. Festmények, szobrok, magyar és idegen nyelvű könyvek, sőt még társasjátékok is őrzik a költő emlékét. Székely Gábor helytörténész negyven éve hódol szenvedélyének, kollekcióját több mint százezren látták már.

Kiváló hangulatú zenés gálával, markáns orgánumú színművészek, előadóművészek közreműködésével köszöntötte a közelmúltban kerek születésnapjukat ünneplő költő és író tagjait a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Irodalmi Tagozata május 17-én a Pesti Vigadóban.

Mielőtt a lengyelek ösvényére lépnénk, megállapíthatjuk, hogy Az ember tragédiája a legtöbb alkalommal idegen nyelvre fordított magyar irodalmi alkotás. Bár az efféle kijelentésekkel általában óvatosnak kell lenni, hiszen az irodalomtörténészek szinte bármely tényről képesek parázs vitát folytatni.

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy versével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Ebben a költeményben Kunszentmiklóstól köszön el egy vidám, korhely éjszaka után.

Az idén kilencvenéves Gergely Ágnes új verseskötete, a Zsoltár női hangra a kortárs magyar líra nagyasszonyának 2019–2022 között írt verseit tartalmazza.

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy versével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Petőfi több verset is írt a költészetről. Ebben a költeményben a hozzá való, ellentmondásos viszonyát tárja fel.

Király László Kossuth- és József Attila-díjas erdélyi költő, író, műfordító és Temesi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító részesült a Méhes György Életműdíjban.

Nekem azt mondták, hogy „fehér kesztyűs” beavatkozás volt. Hát, hogy nem voltak komplikációk, meg ilyenek. Így is eltart majd egy darabig a felépülés. 

Nagyszerű szavalóverseny tanúja voltam Budapesten, a Fillér utcai gondozási központban április 20-án. Az egykori nagypolgári villa két összenyitott termében vagy hetvenen foglaltak helyet, köztük a tizennyolc vállalkozó szellemű, bátor hölgy.

Balatonfüred ebben az évben is meghirdeti a Salvatore Quasimodo Költőversenyt. A több mint harmincéves múltra visszatekintő költőversenyhez hasonló kezdeményezést Európában nem nagyon találni, a rendezvény az elsők között hozta létre az egységes, magyar irodalmi tér fórumát.

Madách Imre él, és itt ballag az Országúton – április végétől egészen szeptemberig. Azért él immár kétszáz éve közöttünk, mert éltetjük. Nemcsak mi, lapunk hasábjain, hanem mindnyájan, akik értjük a magyar nyelvet és irodalmat, és azok a szerencsés népek, akiknek nyelvére lefordították Az ember tragédiáját.

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy versével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Ma megnézzük, hogyan is látta  a mészáros és az író mesterség viszonyát?

Kétszáz éve, 1823. január 20-án született Madách Imre. Az ember tragédiája létrejöttét maga is megszenvedte. Szenvedésből lett nagy és igaz mű. Tudta, és drámája tudatja is, hogy a luciferi ámítás, ravaszság sikeres, és célba talál. Éppen ez az ember tragédiája.

A workationre nincs megfelelő magyar kifejezés. Talán hívhatnánk munkációnak, hiszen egyszerre vakáció és munka, jellemzően a digitális nomádok életformája. A szerző ennek jeles képviselője, Délkelet-Ázsiából tudósít róla minket.

A ChatGPT és úgy általában a mesterséges intelligencia kapcsán felmerül az emberben: akkor „megyünk a lecsóba”? Vagy mostantól már mindenki mindenhez ért majd?

A Szabó Ervin Könyvtár Ötpacsirta Szalonjában, a Magyar PEN Club rendezésében zajlott május 2-án Böszörményi Zoltán József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja díjas költő Fellázadt szavak című kötetének bemutatója.

A két híres poéta költői kapcsolata nem számít annyira nyilvánvalónak, holott, ha megnézzük, Reviczky több verset írt Petőfiről, vagy hozzá kapcsolódva, mint Arany Jánosról, vagy Arany Jánoshoz, és ez legalábbis elgondolkodtató.