Legújabb számunkban Illyés Gyula közéleti szerepvállalásáról, kollégáink kitüntetéséről, a Muzsikás együttes fél évszázadáról, Cranach elpusztított naumburgi oltárképének újrafestéséről, a Székelyföldi Grafikai Biennáléról, a klímaperek jelentőségéről és a békeközvetítés esélyeiről olvashatnak.

A francia nyugdíjrendszer megkerülhetetlen átalakítása országos tiltakozóhullámot váltott ki. Különösen a szélsőbaloldal szítja a hangulatot. A magára maradt Macron hajthatatlan.

A gyermekvállalást ösztönző intézkedések ellenére hazánk népessége az elmúlt évtizedben évente átlagosan harmincezer fővel csökkent. A tudatos gyermektelenség terjedése miatt az előrelépéshez a demográfiai politikának nem elegendő a háromgyerekes családokra összpontosítania.

Az információszabadság nem politikai jelszó, hanem szakkifejezés – írta még 1988-ban Sólyom László –, azoknak a jogintézményeknek az összefoglaló neve, amelyek a mai viszonyok között akarnak valódi esélyt adni a polgárok informált részvételének a társadalom ügyeiben, ezáltal a vélemény- és sajtószabadságnak. Kutatás az információszabadság mai magyar helyzetéről.

Roald Dahl könyveit meg akarták cenzúrázni, még az angol királyné is megvédte

Párhuzamos interjú Jeszenszky Géza korábbi külügyminiszterrel és Németh Zsolttal, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnökével geopolitikai helyzetünkről az Ukrajna elleni orosz háború összefüggésében.

Legújabb számunkban korunk demográfiai és geopolitikai dilemmáiról, a klímaváltozás aggasztó üteméről, a modernista épületek eltűnéséről, Barabás Márton művészetéről olvashatnak. Batta András a Zene Háza programjairól, Tompa Gábor ókori görög drámák aktualizálásáról nyilatkozik.

Kína újabban felhagyni látszik a sokat bírált „harci farkasok diplomáciájával": békéltetőként lép fel a Közel-Kelet konfliktusrengetegében is. Az idő megmondja, valós tartalommal-e.

Legújabb számunkban Ferenc pápa lelkipásztori törekvéseiről, John Lukács hazaszeretetéről, Iancu Laura és Zalán Tibor költészetéről, Katona Szabó Erzsébet falikárpitjairól, Bányai István képi világáról, Dubrovay László kompozícióiról, a Szerémség és az erdélyi örmények történetéről olvashatnak.

Meddig tart, meddig tarthat még, vetődik fel joggal a kérdés, ez a borzalom hazánk északkeleti szomszédjában? A válasz sajnos eléggé kiábrándító: akár még évekig is.

A brexit próbaköve kezdettől fogva az ír kérdés volt: hogyan vezethet be határellenőrzést az Egyesült Királyság az  Ír Köztatásaág felé, amikor az ír kérdést rendező megállapodásban az ellenkezőjét vállalta. Maynek, Johnsonnak nem sikerült. Sunaknak most igen?

A Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián 1964 óta évente vezető politikusok és szakemberek cserélnek eszmét az atlanti szövetség biztonságpolitikai kihívásairól. A Nyugat egyik legrangosabb és legérdekesebb vitafórumán idén (február 17–19. között) az orosz agresszió került terítékre.

Megnyílt az MMA művészeti ösztöndíjasainak programsorozattal kísért zárókiállítása. A 2023. március 2-án kezdődött, egy hónapon át tartó grandiózus összművészeti esemény mintegy hetven kortárs művésszel és hetven ingyenes programmal várja az érdeklődőket a Pesti Vigadóban.

Ezerkétszáz fős baranyai faluból, Alsószentmártonból érkezett Budapestre Balog Péter, aki már gyermekkorától a nélkülözés sokak számára ismeretlen mértékét tapasztalta meg. Sorsát kezdettől a másokon segítés vágya irányította. Most a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikáján dolgozik segédápolóként.

A Pécsett született neves jogfilozófus, Varga Csaba 1995-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán a Jogbölcseleti Intézet megalapítója, professor emeritus. Számos jogelméleti könyv, monográfia, szakcikk szerzője.

Az újpesti panelrengeteg tisztásán kis református iskola, benne a diákok által festett mennyezetkazetták. Kíváncsiak voltunk a páratlan projekt ötletgazdájára, Madarász Levente igazgatóra. Keserédes közép-európai portré, határon és tengeren innen és túlról.

Nézelődöm a kerületi piacon. Bevásároltam, már csak némi paradicsomot vennék. Csakhogy nincs. Nincs egy helyen, kettőn, négyen. Persze milyen az ember: minél inkább nincs, annál inkább akarja. A paradicsomot is.

„A történelem nem ismétli önmagát, de gyakran rímel” – vélte Mark Twain. Januárban, szinte napra pontosan két évvel a washingtoni Capitolium ostroma után, jobboldali radikális tüntetők dühödt dúlást rendeztek Brazíliavárosban. Vajon mi a közös bennük?

Beszélgetés Molnár Gusztáv filozófussal, a rendszerváltozás előtti erdélyi magyar szellemi ellenállás egyik vezéralakjával, a transzilván gondolat megújítójával, geopolitikai gondolkodóval a kibeszéletlenségről és a geopolitikai hovatartozásról.

Legújabb számunkban többek között Ferenc pápa afrikai apostoli útjáról, Bukta Imre születésnapi kiállításáról, az ukrajnai háború egy évéről, a zsámbéki templomromról, A helység kalapácsa „western” filmváltozatáról és Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedeteiről olvashatnak.

Megalakult a Magyar Művészeti Akadémia észak-magyarországi, valamint felvidéki, kárpátaljai és erdélyi területekkel is kapcsolatot tartó miskolci munkacsoportja.