Lázasan vibráló színei, expresszív ecsetvonásai révén Van Goghnál a pipacsmező nem csupán látvány, hanem érzés és élmény, pipacsai nem szemlélődnek, hanem kiáltanak, élnek, szenvednek. E különböző szemlélet tükrében bontakozik ki az a drámai erő, amely Vincent van Gogh természetábrázolását egyedülállóvá teszi.

A XVII. század végén új kihívó probléma, provokatív gondolat jelent meg az európai filozófia horizontján: a tudat kérdése. Vélhetőleg Ralph Cudworth volt az az angol filozófus, aki a tudat szót, ezt a fogalmat a filozófiai gondolkodás színpadára emelte. Ettől kezdve a szellem embereit fokozottan érdekelték azok a kérdések: hogyan gondolkodunk? azonos-e a tudat a gondolkodással?

Táj és test kulcsfontosságú témakörei a művészet történetének. Lehetetlen számba venni azt a   számtalan alkotót, akit megragad a sűrű erdő, egy havas hegyorom vagy egy zöldellő tisztás látványa. Akárcsak azt, hogy az idők folyamán miképpen ábrázolták az emberi testet: a reneszánszban élethűségre, anatómiai pontosságra törekedtek, a barokkban drámaibb módon, dinamikusan jelenítették meg, és így tovább…

2025 áprilisának utolsó napján a Galambos Tamás festőművész nyolcvanötödik születésnapját néhány hónap késéssel köszöntő, az alkotó munkáit felvonultató nagyszabású kiállítás nyílt az egri Ziffer Sándor Galériában.

Már az ókori sumérok, görögök, rómaiak is figyelemmel kísérték a Földről szabad szemmel látható planéta működését. Naponta kétszer, a hajnali órákban és az esti szürkületben lehet észlelni, gyors mozgása miatt kapta nevét a görög istenek fürgelábú hírvivője, Hermész római megfelelőjéről, Mercuriusról.

Ahogy Föld alatt, föld felett című cikkemben írtam, nyáron több hazai vidéki városban izgalmas kulturális, művészeti események várják a látogatókat. Pécsett a kilenc éve tartó Fényfesztiválon kívül a LokArt 3.0. Kortárs Képzőművészeti Biennálé több helyszínen szövi át a várost.

A III. Képzőművészeti Nemzeti Szalon Nem helyettesíthető tárgyak című tárlata a hazai és határon túli magyar képzőművészet elmúlt öt évének fontos alkotásait mutatja be. Verebes Györggyel beszélgettünk a válogatás nehézségeiről, a festészet helyzetéről.

Igazi karakter és hihetetlenül sikeres ember volt. A debreceni kötődésű Szipál Mártont Hollywoodban Martin, The King néven ismerték. A legnagyobb sztárok fotósa idén lenne százegy esztendős, hagyatékának őrzői Fény–Élet–Örökség címmel emlékévet szentelnek a legendás mesternek. 

A külföldi nyaralások emlékeként pompás fotósorozatot kaptam Pompeji romjairól. Miközben elkezdtem őket dekódolni, eszembe jutott, hogy e didaktikusság igazából csak terhemre van, és a képek láttán mindenkinek magának kell megfejtenie saját személyre szabott üzenetét.   

A tárlat a Támogatói Kör Fiatal Mecénások szervezete és a Magyar Nemzeti Galéria együttműködésének keretében jött létre. A kooperáció első évében öt harmincöt év alatti alkotót kértek fel, hogy válasszanak ki egy vagy több számukra érdekes, reflexióra érdemesnek gondolt tárgyat a Galéria Jelenkori Gyűjteményéből, és ezekből kiindulva hozzanak létre egy új munkát.

A Távol-Keletről, Dél-Koreából indult természetművészet – melyben valamennyi, amerikai és európai, a természetet középpontba állító művészeti irányzat elemei megtalálhatók – sajátos módon lelt otthonra hazánkban. 

2024. június 5-én, egy verőfényes nyári reggelen Sanna, a tamperei postamúzeum kollégája, munkába indult. A múzeumba beérve reggeli kávéjának lefőzése után az első dolga volt elolvasni az e-mailjeit. Örömmel konstatálta, hogy a berlini postamúzeum, a Kulturpostamt Grünau egyik kiállításszervezője, Diana Pfeiffer levelet küldött neki, melyben együttműködést kezdeményez

Noha Rembrandt rendszerint komor hangulatú, drámai képeket festett, nem vetette meg az erotikát sem, és felesége (Saskia) halálát követő vadházassága miatt még az egyházzal is összetűzésbe került. Ennek ellenére senki sem ábrázolta nála tapintatosabban az emberi érintést, ölelést, szeretetet.

Nagysága abban rejlik, hogy francia kortársaival, az impresszionistákkal egy időben, de tőlük teljesen függetlenül, önállóan fedezte fel a napfény formákat felbontó és színalakító szerepét. – Kortárs reflexiók bemutatásával tiszteleg a Magyar Nemzeti Galéria a 180 évvel ezelőtt született festőművész előtt.

Munka és gondoskodás gesztusait vizsgálja Eleonora Agostini olasz fotográfus a vendéglátás világán keresztül. A projekt főszereplője a fotográfus édesanyja, aki régóta pincérnőként dolgozik a család saját éttermében.

Tizenegy alkotó egyéni módon értelmezi, s különbözőképpen fejezi ki a repetícióhoz fűződő sajátos viszonyát. A műfajilag sokszínű tárlat izgalmas válogatást nyújt, a kiállított munkák és alkotók pedig lakóhelyük szerint is kapcsolódnak egymáshoz, hiszen valamennyien Budapest XII. kerületének művészei.

Egész életében szenvedélyes kapcsolatot ápolt a természettel. Műveiben nem csupán a fényt és a színeket igyekezett megragadni, hanem azt a pillanatnyi érzést is, amelyet a természet látványa keltett benne. A pipacs, e vadon növő egyszerű virág különösen közel állt a szívéhez.

Tolnay Imre művészete egyszerre absztrakt és figuratív, transzcendens, ugyanakkor realisztikus, geometrikus, mégis gesztus jellegű. Jellemző rá az organikus formák használata, s a szimbólumgazdagság és a töredékességükben kiteljesedő struktúrák használata. A Műcsarnokban látható Térgesztusok című kiállítása kapcsán beszélgettünk.

A vásárok királya, az Art Basel az egyik legrégibb (1970), több mint félszázados múlttal rendelkező a modern és a kortárs művészetet képviselő művészeti vásár, mely nemcsak népes (289 galéria), hanem megjelenést illetően is széles spektrumot képvisel.

Édouard Manet (1832–1883) jómódú családban született. Apja az Igazságügyi Minisztérium tisztviselője, anyja egy diplomata leánya volt. Az École des Beaux-Arts mellett laktak, ám a rangos festőiskola közelsége ellenére az apa művészetek iránt érdeklődő fiát eltanácsolta a festészettől.

Szolnokot először a garamszentbenedeki apátság 1075-ből való alapítólevele említi. Az évforduló jegyében számos program szerveződik a településen. A Szolnoki Művésztelep jelenlegi törzstagjainak és alkotói körének legújabb csoportos kiállítása is Szolnok kilencszázötven éves jubileumának alkalmából nyílt. 

Zaklatott, mégis lírai és csendes, energiát sugárzó képek között járhat a néző Balla Attila kiállításán. Évtizedek óta impulzív, gesztusos, nagyméretű festményeit készíti a Csongrád melletti műteremházban elvonultan élő művész. 

Két derék polgár Dunaharasztiban magukhoz illő gesztusát választotta a lokálpatriotizmusnak: 2011-ben művésztelepet szerveztek a város vezetőinek készséges támogatásával. Lehel Endre és Volker Schwarz jelentős alkotóművészi, festői munkásságukkal korábban is részt vettek városuk művészeti programjaiban, nagyobb szakmai bemutatókon, egyéni kiállításokon.