Vegyes technikákkal készített klasszikus táblaképek, fekete-fehér analóg fotográfiák és a kettő közötti átmenetet képviselő alkotások láthatók a tárlaton. A két szlovén nemzetiségű képzőművész, akik most először mutatkoznak be Magyarországon, a kiállítás kurátorának, Szabó Ábel Munkácsy-díjas festő-és grafikusművész, egyetemi tanárnak meghívására érkeztek.
Maša Gala és Klemen Brun egyéni művészeti pályájukon kívült Szlovéniában, az olasz határ közelében 2011 óta a Goriska Brdában, illetve a Vipava Valley-ban jelentős nemzetközi fesztivált működtetnek. Az évről évre megrendezett Art Circle lényege a művészi kreativitás megvalósítása az alkotók, a helyi lakosság és a borászatok közötti együttműködésben. A jelentős fesztivál úgynevezett nemzetközi Kulturális Nagykövetségekkel működik együtt, a kölcsönösség és művészeti kreativitás jegyében. Az Art Circle-rendezvényeken az elmúlt évtizedben több magyar képzőművész fordult meg, Szabó Ábel mellett Erőss István, Szurcsik József, Hermann Levente, Lucza Zsigmond, Könyv Kata, Ernszt András és Szentgróti Dávid is.
Aktív művészetszervezői tevékenységük mellett Maša és Klemen önálló alkotói pályát is bejárnak, melyek jól kiegészíti egymást. Mindketten érdeklődnek a művészet határterületei iránt, különféle megnyilvánulási módokon és nyelveken fejezik ki magukat. Klemen festészettel és grafikával, Maša pedig a festészet mellett fotográfiával és az építészet határterületeivel foglalkozik. Now, it’s like this című közös kiállításukon a hasonló élmények megtapasztalása mellett közös vonás, hogy a munkák egy kínai rezidenciaprogram időszakában készültek. A távol-keleti tapasztalások új élményeket adtak mindkettőjüknek, amely során újfajta anyagokat tudtak kipróbálni. Fontos élmény számukra az úton lét motívuma, ami mindig az újdonság erejével hat mind egyéni életükre, mind művészetükre.
Maša Gala előbb festészetet tanult hazájában, Szlovéniában, Ljubjanában, majd Csehországban, Prágában folytatta egyetemi képzését, ahol fotográfiával foglalkozott. Fontos szerepet tölt be személyes életében és pályáján is az építészet; édesapja tervező mérnök, apai nagymamája pedig az első nő volt Jugoszláviéban, aki a ljubljanai és zágrábi egyetemen is építészetet tanított. Így ez a fajta gondolkodásmód és a konstrukciós formák beépültek művészetébe. A szigorúbb geometrikus alakzatok, illetve azok feloldódásából létrejött gesztusszerű formák fotográfiai alapú festészeti munkáiban is felfedezhetők. A két mediális nyelv közötti feszültség megteremtésével képes erőt adni képeinek. Munkái rétegesen építkeznek, amelyeket építészeti raszter-háló jellegű alapokra hoz létre, hogy ezekre különféle felületeit és alakzatait rétegesen halmozza fel. Pasztelesebb színhasználata mellett választott élénk színeivel és intenzív formáival erős érzelmeit fejezze ki. Mostani kiállításon látható munkáinak egy részét 2025-ben, az újszerű tapasztalásokat is kínáló kínai rezidenciaprogram idején készítette.
Atmoszférateremtő fekete-fehér analóg fotográfiáiban fontossá válnak a megragadott pillanatnyi benyomások. A nyugodt, természeti környezet láttató képeinek elemei; a fák, a tükröződő vizes felületek és a fény-árnyék hatások dominálnak, amik önmagukon túlmutatva teljesednek ki. A fotográfiák emlékekké alakulnak, amelyek bensőnkben csapodnak le, hogy elménkben nyomot hagyjanak. A fotósorozat a látás és emlékezés közötti utat teremti meg, ahol a kép egyszerre válik a jelenlét és az eltűnés szimbólumává.
Klemen Brun a Velencei Képzőművészeti Akadémián tanult festészetet és grafikát. Nagyobb és kisebb méretű vásznai a figurativitás és az absztrakció határán egyensúlyozva keresnek új utakat a vizuális művészetben. Alkotásaihoz energikus, erős színeket választ, amiket mindig intenzív gesztusokkal tölt meg. Munkásságában elsődleges számára az emberi test láttatása, de művészete túlmutat annak hagyományos ábrázolásán, festményei és grafikái sajátos és expresszív képi világban értelmezhetők. Sorozatokban gondolkozik, mindig a megújulás vágya hajtja, egy-egy résztéma kifejtése után továbblép, és mindig újabb és újabb festészeti megoldásokkal hozza létre vásznait. Művészeti előképei között Francis Bacon és Willem de Konig, illetve akár Kandinszkij vagy Picasso művészete is említhető.
A most bemutatott, From a Distance and Up Close, vagyis, Távolítások és közelítések című sorozatát 2025-ben készítette a kínai rezidenciaösztöndíj során. A távol-keleti tapasztalások az anyaghasználatban is újat hoztak számára, a korábban is alkalmazott olajpasztell és akril mellett japán tust is használt vásznai megalkotásához. E sorozat fókuszában is az emberi test áll. Expresszív erővel mutatja be a test, illetve a torzók egyes részleteit, fragmentumait, hogy azok egyre inkább absztrahálódva egyszerre távolodjanak el eredeti látványuktól, mégis a percepció során felismerhetőek maradjanak. A testeket részekre tagolja, ízekre bontja, szinte belülről láttatja. Azok mintha a mai digitális képalkotó eljárások kameráin keresztül válnának láthatóvá. Intenzív színeivel kiemeli a legfontosabb részleteket, a központi elemeket, amelyekre ezzel rá is irányítja a befogadók figyelmét. Képei dinamikusak, bennük a különböző színű elemek egymásba fonódnak, szinte örvénylő mozgást keltenek.
Maša Gala és Klemen Brun közös kiállítása izgalmas utat jár be a külső természeti tájaktól az emberi test belsőjéig. A különféle technikák egymás mellettisége újszerű párbeszédet kezdeményez nemcsak a munkák, hanem az alkotók közt is, a látogatók észleléseire, percepcióira, illetve befogadói élményeire építve.
Képek a művészek engedélyével.
A Now, it’s like this című kiállítás május 20-ig tekinthető meg a Bartók 1 Galériában (1114 Budapest, Bartók Béla út 1.).
