A koreai kultúra egyik legfinomabb, mégis mindennapokat meghatározó alapelve, a nunchi kerül a középpontba a Mai Manó Ház új kiállításán, mely kortárs koreai fotográfusok érzékeny képein keresztül mutatja meg, hogyan válhat a csend és a figyelem a megértés, a közösség és a természethez való kapcsolódás kulcsává.

Festészete a modern művészet egyik alapköve. Paul Cezanne (1839–1906) életművében különösen kiemelt szerepet kapott egy látszólag szerény téma, az alma. Ez a gyümölcs több száz festményén és vázlatán jelenik meg, mindig új variációban, új tér- és színviszonyok között. Számára az alma nem pusztán csendéleti kellék, hanem a látás, a tér és a forma újraértelmezésének eszköze volt.

Kinek mit jelent a Balaton? Nyaralást, nyugalmat, szabadságérzetet, játékot, többségünknek feltöltődést, egy alkotó esetében viszont inspirációs forrást is. Arról, hogy Szabó Zsolt Isparomar életében milyen szerepet tölt be a magyar tenger, az a kiállítás mesél, amelyen balatoni tematikájú zománcképeit, sejtelmes és op-artos fotográfiáit vonultatja fel.

Élete mélypontján Gauguin arzénnal próbált meg véget vetni az életének, ám előtte vászonra vitte „szellemi végrendeletét”, monumentális remekművét. Csakhogy, mivel túl sok arzént vett be, kihányta, mielőtt az hatott volna, így „életre ítélt halottként” folytatta munkásságát.

Új, több mint nyolcvan műalkotást felvonultató gyűjteményi kiállítással jelentkezik a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, amely egyszerre különféle súlypontok köré szervezett témapark és adatvizualizáció, s egyben a múzeum önreflexiója is a gyűjteményezés történetére, alakulására, lehetőségeire és céljaira.

Kiállítás a szecesszió polgárosodáshoz köthető, életteli világáról: Katona Anikó művészettörténész-kurátor nem először foglalkozik a témával, vele beszélgettünk életmódról, iparművészetről, divatról, a plakátműfaj megítéléséről.

Meghökkentő a hasonlóság Monet korábbi és Van Gogh későbbi Napraforgói között. Ám a művészi „eredetiség” vizsgálata során újabb és újabb kérdésekbe botlunk.

Blue hotel on a lonely higway. Blue hotel life don’t work out my way… – énekli Chris Isaak énekes, dalszerző, gitáros Blue Hotel című dalában. Hardi Ágnes tárlat is ezt a címet kapta. Ez a hotel bárhol, egy elhagyott út mellett is állhatna. És a magányról, a beteljesületlen vágyakozásról mesél, amiről a nóta is szól.

Évről évre helyet ad a Nagykáta – Erdőszőlő Nemzetközi Művésztelep kiállításának a MAMŰ Galéria és a Magyar Műhely Galéria, ahol a klasszikus műfajokban alkotott művek mellett fotó-és videómunkák, különleges, szobor jellegű installációk és projektdokumentáció is szerepel.

Expresszív erejű festészete különleges világba repít, monumentális méretű, olajjal vászonra vagy farostra festett figuratív munkáira leginkább a képzeletbeli realizmus jellemző. Műveinek struktúrája első pillanatban megragadja a figyelmet, részletgazdagságuk művészettörténeti távlatokat nyit. Boda Anikó festőművésszel beszélgettünk.

Két figyelmet érdemlő alkotó „randevúja” a Closer // Meanwhile. Egymástól függetlenül készült alkotásaik hasonló gondolatiságot tartalmaznak. Bár ábrázolásmódjuk különböző, mindkettejükre jellemző a valóságtól való elrugaszkodás, miközben figurális elemekből és foltokból építik kompozíciójukat.

Lázasan vibráló színei, expresszív ecsetvonásai révén Van Goghnál a pipacsmező nem csupán látvány, hanem érzés és élmény, pipacsai nem szemlélődnek, hanem kiáltanak, élnek, szenvednek. E különböző szemlélet tükrében bontakozik ki az a drámai erő, amely Vincent van Gogh természetábrázolását egyedülállóvá teszi.

A XVII. század végén új kihívó probléma, provokatív gondolat jelent meg az európai filozófia horizontján: a tudat kérdése. Vélhetőleg Ralph Cudworth volt az az angol filozófus, aki a tudat szót, ezt a fogalmat a filozófiai gondolkodás színpadára emelte. Ettől kezdve a szellem embereit fokozottan érdekelték azok a kérdések: hogyan gondolkodunk? azonos-e a tudat a gondolkodással?

Táj és test kulcsfontosságú témakörei a művészet történetének. Lehetetlen számba venni azt a   számtalan alkotót, akit megragad a sűrű erdő, egy havas hegyorom vagy egy zöldellő tisztás látványa. Akárcsak azt, hogy az idők folyamán miképpen ábrázolták az emberi testet: a reneszánszban élethűségre, anatómiai pontosságra törekedtek, a barokkban drámaibb módon, dinamikusan jelenítették meg, és így tovább…

2025 áprilisának utolsó napján a Galambos Tamás festőművész nyolcvanötödik születésnapját néhány hónap késéssel köszöntő, az alkotó munkáit felvonultató nagyszabású kiállítás nyílt az egri Ziffer Sándor Galériában.

Már az ókori sumérok, görögök, rómaiak is figyelemmel kísérték a Földről szabad szemmel látható planéta működését. Naponta kétszer, a hajnali órákban és az esti szürkületben lehet észlelni, gyors mozgása miatt kapta nevét a görög istenek fürgelábú hírvivője, Hermész római megfelelőjéről, Mercuriusról.

Ahogy Föld alatt, föld felett című cikkemben írtam, nyáron több hazai vidéki városban izgalmas kulturális, művészeti események várják a látogatókat. Pécsett a kilenc éve tartó Fényfesztiválon kívül a LokArt 3.0. Kortárs Képzőművészeti Biennálé több helyszínen szövi át a várost.

A III. Képzőművészeti Nemzeti Szalon Nem helyettesíthető tárgyak című tárlata a hazai és határon túli magyar képzőművészet elmúlt öt évének fontos alkotásait mutatja be. Verebes Györggyel beszélgettünk a válogatás nehézségeiről, a festészet helyzetéről.

Igazi karakter és hihetetlenül sikeres ember volt. A debreceni kötődésű Szipál Mártont Hollywoodban Martin, The King néven ismerték. A legnagyobb sztárok fotósa idén lenne százegy esztendős, hagyatékának őrzői Fény–Élet–Örökség címmel emlékévet szentelnek a legendás mesternek. 

A külföldi nyaralások emlékeként pompás fotósorozatot kaptam Pompeji romjairól. Miközben elkezdtem őket dekódolni, eszembe jutott, hogy e didaktikusság igazából csak terhemre van, és a képek láttán mindenkinek magának kell megfejtenie saját személyre szabott üzenetét.   

A tárlat a Támogatói Kör Fiatal Mecénások szervezete és a Magyar Nemzeti Galéria együttműködésének keretében jött létre. A kooperáció első évében öt harmincöt év alatti alkotót kértek fel, hogy válasszanak ki egy vagy több számukra érdekes, reflexióra érdemesnek gondolt tárgyat a Galéria Jelenkori Gyűjteményéből, és ezekből kiindulva hozzanak létre egy új munkát.

A Távol-Keletről, Dél-Koreából indult természetművészet – melyben valamennyi, amerikai és európai, a természetet középpontba állító művészeti irányzat elemei megtalálhatók – sajátos módon lelt otthonra hazánkban. 

2024. június 5-én, egy verőfényes nyári reggelen Sanna, a tamperei postamúzeum kollégája, munkába indult. A múzeumba beérve reggeli kávéjának lefőzése után az első dolga volt elolvasni az e-mailjeit. Örömmel konstatálta, hogy a berlini postamúzeum, a Kulturpostamt Grünau egyik kiállításszervezője, Diana Pfeiffer levelet küldött neki, melyben együttműködést kezdeményez