Új, több mint nyolcvan műalkotást felvonultató gyűjteményi kiállítással jelentkezik a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, amely egyszerre különféle súlypontok köré szervezett témapark és adatvizualizáció, s egyben a múzeum önreflexiója is a gyűjteményezés történetére, alakulására, lehetőségeire és céljaira.

A női művész pozíciója ma is a kortárs művészeti diskurzus egyik legérzékenyebb kérdése. Bár a XX. század végére a feminista művészetelmélet és a társadalomkritikai gondolkodás megnyitotta az utat a női tapasztalat új értelmezései előtt, Kelet-Közép-Európában mindmáig érzékelhető a „másodlagos jelenlét” terhe.

Idén 15. alkalommal rendezték meg a DUNARTCOM Somorjai Nemzetközi Művésztelepét, amelyen tizennégy, szakmailag elismert magyarországi és határon túli magyar képzőművész alkotott. Az ott készült munkákból Somorján a Korona Udvarban nyílt kiállítás, amely november 10. tekinthető meg.

Az amerikai nem Gershwin, nem is zeneszerző, hanem a XIX. század végének és a XX. század elejének egyik legnagyobb hatású portréfestője, aki egyaránt kötődött az amerikai, az angol és a francia művészeti hagyományhoz.

Mindig a legnagyobb előadóteremben tartotta az óráit, sokszor még a lépcsőkön is ültünk: a nagy lógós bölcsészek György Péter óráin mindig szép számmal megjelentek, mert egészen elképesztő volt, milyen óriási tudás tud kiáramlani ebből az emberből kilencven perc alatt.

Alkotásai régi gépeket élesztenek újjá: a mozdulatlan szobrok mozgékonnyá válnak és hangokat – néha fényeket is – adnak. Összetettségük rejtélyes és irracionálisan romantikus. 

Kivételes kiállítás készülődik Biatorbágyon Juhász Ferenc halálának 10. évfordulója alkalmából. A kiállítás december 9-én nyílik és január 19-ig lesz megtekinthető. E rendhagyó tártalon mutatják be Barics Sándor festőművész azon papír alapú festett kollázsait, melyeket Juhász Ferenc atomháborús víziói ihlettek. 

Kolozsváron született, a nagyhírű Kolozsvári Művészeti Egyetemen folytatta tanulmányait. A kilencvenes évek közepén költözött Magyarországra, és a PTE Doktori Iskolájában, Keserü Ilona témavezetésével szerzett fokozatot. Nyilas Mártával beszélgettem életútjának, művészetének alakulásáról.

A Germano Celant művészettörténész által megalkotott és elterjedt arte povera kifejezés szegény vagy szegényes művészetet jelent. A Yes Gallery-ben látható Arte Povera Ungheria – hétköznapi tárgyakból művészet című kiállítás neve ellenére cseppet sem szegényes. Jóformán „van itt minden, mint a búcsúban”, széles kínálat várja a kiállítótérbe betoppanókat.

„A kiállítás egy archetípusos nőalak köré szerveződik, aki a kollektív képzeletben őriz, gyűjt, próba elé állít, és a feledésből előhívott tudást közvetíti. A testhez, természethez és alkotáshoz fűződő kapcsolat rítusos gesztusai a regeneráció lehetőségét hordozzák. (…) 

Merre tart a magyar textilművészet? Erről is beszél az a százharminc kortárs textilművészeti alkotás a tértextilektől a szalagokig, amelyek a szombathelyi triennálé után Budapesten a Pesti Vigadóban lesznek láthatók október 28. és december 7. között.

Az 1956-ban született Szlabey Zoltán 1982-ben végzett az Iparművészeti Főiskola alkalmazott grafika szakán, majd négy évig festészetet tanult Misch Ádámnál, és sokat foglalkozott elméleti matematikával.

„Újra itt van, újra itt van...” – szól az Illés-együttes jól ismert dala: feLugossy László művei újra láthatók a MissionArt Galériában, melyben már ki tudja, hányadik tárlatát rendezik a mesternek. Mindenesetre most újabb kiállítással jelentkeznek Elvont vagyok nem formalista címmel.

Százhúsz éve született Szóbel Géza, a XX. századi magyar képzőművészet egyik legrejtélyesebb mestere, az École de Paris elismert és megbecsült tagja. Szülőhazájában azonban művészete hosszú évtizedeken át szinte teljesen észrevétlen maradt, miközben választott otthonában, Franciaországban, s Angliában, sőt Csehországban és Szlovákiában is jelentős figyelem és nagyrabecsülés övezte.

Egy időben több helyszínen állítja ki munkáit Erős Apolka szobrászművész. Dea Roma című, interpretációs kísérletként felfogható szoborpárja a Műcsarnokban látható Nem helyettesíthető tárgyak címmel a III. Nemzeti Képzőművészeti Szalon tárlatán.

Az MMA nagyszabású kortárs kiállítással mutatkozik be az Art Market Budapesten. Idén tizenötödik alkalommal, október 16. és 19. között rendezik meg az Art Market Budapestet, Közép- és Kelet-Európa legnagyobb nemzetközi képzőművészeti vásárát.

Életének 83. évében, október 15-én távozott Benkő Imre Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Hat évtizeden át tartó munkásságával páratlan érzékenységgel örökítette meg az emberi sorsokat, a hétköznapok arcait és a kor lenyomatait. Korábbi írásunkkal tisztelgünk a művész életműve előtt.

Két kiállítás, a Tihanyi Bencés Apátság Galériájának és a budapesti Várfok Galériának tárlata köszönti hetvenedik születésnapján a Franciaországban élő Pető István festőművész-grafikust.

Párizs legridegebb körútján, a boulevard Haussmannon áll egy III. Napóleon korabeli, eklektikus palota. Édouard André iparmágnás és felesége, Nélie Jacquemart fényűzően berendezett egykori otthona, felbecsülhetetlen értékű műgyűjteménye ma a Francia Tudományos Akadémiáé, s nyitva áll a látogatók előtt.

Négy kortárs alkotó – Máriás István aka Horror Pista, Pinczés József, Soltis Miklós és Szöllősi Géza – különös látomásait hozza közös térbe a Hegyvidék Galéria tárlata. Mindannyian a szürrealizmus hagyományát értelmezik újra többféle médium felhasználásával, a tudattalan, az álom és a valóság közötti átjárások, valamint a játékok, a mesék, a képregények, a filmek és a videójátékok vizuális világának, és a kísérteties idegenség tapasztalatának vizsgálatával.

2014 óta nemzetközi szinten hozza párbeszédbe azokat a kortárs nőművészeket a Femininológia project, akik motivációként emelik ki műalkotásaikban a nőtörténet meghatározó alakjait. Sanda Stanaćev Bajzek kurátori munkája ezúttal horvát és magyar alkotókat szólított meg, hogy emlékezzenek hazájuk jelentős nőalakjaira, és történeteiket inspirációként állítsák a jövő generációi elé. 

Tölg-Molnár Zoltán a nyolcvanas években indul szakmai sikereinek útján. Igen gyorsan választja meg saját – és sajátos – képi kifejezőeszközeit. Eljut a redukció olyan szintjére, mely már nem absztrakt, nem lettrista, nem zen buddhista és nem archaikus képzőművészeti nyelv, hanem mindezek összessége.

Halász András azon kevés nemzetközileg is elismert magyar képzőművész egyike, aki külföldi sikerei után, a rendszerváltást követően úgy döntött, hogy hazatér. Jelenleg is Budapesten él, és amennyiben egészsége engedi, aktívan fest. Weiler Péter a művész Jász utcai műteremlakásában látogatta meg őt.