Ma is előttem van az az eldugott vidéki kis utca, amelynek könyvesboltjában annak idején, fiatal költő koromban megvásároltam A birodalom ezredesét. Már ott, a vendégség ideje alatt elkezdtem olvasni, s teljesen magába szippantott.

Rendezett a dán vidék, talán túlságosan is! Minden négyzetcentiméternyi helyet megművelnek; ez az első benyomása az újságírónak, aki a buszon keresztül a dán tájat szemléli.

Eredeti rajzok, fotók, makettek, hanghatások, hang- és filmfelvételek idézik fel Makovecz Imre képzelőerejét, hitét, szimbolikát hordozó, megszületett és tervezőasztalon maradt alkotásait a Műcsarnok Angyalok és építészet című kiállításán.

A cím önmagáért beszél: hogy van az, hogy mi, magyarok olyan kevéssé vagyunk boldogok, mikor máshol kevessebből élnek, mégis élvezik az életük? 

Állítólag Rómában újabban a kortárs művészet fontos szereplői a San Lorenzo negyedben találhatók. A három legfontosabb kortárs galéria közé tartozik a Gilda Lavia Galéria is, ahol most ősszel izgalmas kiállítást láthattunk, nem mellesleg magyar művészekkel.

A háború vagy béke kérdésére csakis a „béke” lehet a válasz. Csakhogy a feltétlen pacifizmus megfoghatatlan, a feltételes békevágy pedig a háború elfogadhatóságát sugallja. Mit gondoljon tehát az állampolgár?

A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SANU) a társadalom- és humán tudományok területén a 2025-ös évre a négy esztendeje alapított legtekintélyesebb kitüntetést, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Érme díjat ítélte oda dr. Várady Tibor akadémikusnak. Az elismerést az akadémia napja ünnepségén, november 19-én adják át.

Menthetetlenül zuhan az emberiség a szakadékba, vagy hidat tud építeni fölé? Esetleg van harmadik válasz is az ökológiai válságra? Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk Takács-Sánta András humánökológussal, az ELTE TÁTK docensével, akinek Világeleje című kötete már harmadik kiadásban jelent meg.

Női test általi identitáskeresés, ontológiai kérdések, illetve a kirekesztettség és az ellene való szelíd küzdelem állnak Horváth Anita józsefvárosi Bura Galériában látható kiállításának fókuszában.

A posztkolonializmus nyakatekert nyelvébe burkolva vagy kendőzetlen zsidóellenességről hallani ott, ahol ilyesmivel korábban nemigen kellett számolni.

A Cartier Glory, a filmcsinálók díja a velencei filmfesztiválon a festőművész, rendező Julian Schnabelt illette. Az In the Hand of Dante (Dante kezében) a művész eddigi legambiciózusabb filmje. Velencei kerekasztal-beszélgetésen faggattuk Julian Schnabelt.