A hetvenes években az olajválság rengette meg a világot, az Ukrajna elleni orosz háború
energiaválsággal fenyegette Európát. Egyik sem bizonyult végzetesnek.

Az önálló erdélyiség gondolata időről időre meghatározza a magyar közgonolkodást. A tanulmánykötet a máig ható, fontos irányzatot járja körül irodalom-, eszme és politikatörténeti szempontból.

Hét próféta és öt szibilla (jósnő) hatalmas alakja trónol a Sixtus-kápolna mennyezetén. Szépségük és nőiességük tökéletesen ellenpontozza a szigorúbb tekintetű prófétákat, s híven tükrözik Michelangelo újplatonista felfogását: a görög szibillák mint jövőbe látó jósok a héber próféták elődjei voltak.

Ritka mesterséget űz mesterfokon Jámbor László, aki Hajdúnánáson, saját műhelyében, saját fejlesztésű gépeivel csiszolja ékkövekké a nyersen sokszor csúnyácska, varacskos, korántsem feltűnő kőzeteket, kavicsokat. Külön világ az „ásványosoké”, erről is beszélgettem vele.

Legújabb könyvében eligazodni segít az emberi közösségek sok millió éves fejlődésében, s azt is vizsgálja, hogyan alakult ki a képzelet és a kreativitás. Karakteres véleménye van a túlnépesedésről, a klímaválságról, a mesterséges intelligenciáról. A Széchenyi-díjas Csányi Vilmos etológussal beszélgettem.

Az egyházak állami támogatásáról a közgazdaságtan szempontjából értekezett lapunkban Mike Károly, Somorjai Ádám teológusként történeti érveket vetett fel, ezúttal a református teológus-filozófus a politikai vonatkozásokat taglalja.

Tobzódás, lendület és felszabadultság jellemzi leginkább műalkotásait, legyen szó festményekről, domborított vásznakról vagy akár kerámia tárgyakról. Az ő művészetében a vonal is alkothat teret, és az intuitív gesztusfestés is lehet nyomat.

A budapesti Goethe Intézet október hónapot a szabadság témájának szenteli, ennek jegyében beszélgetett a balatonfüredi Szőcs Géza Irodalmi Szalonban Klein Judit Kiss Noémivel, a Balaton című novelláskötet és Slachta Krisztina történésszel, a Megfigyelt szabadság című könyv írójával.

Megörültem a minapi hírnek, hogy Német László belgrádi érseket a pápa bíborossá kreálja december nyolcadikán. Főnököm volt néhány évig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkárságán, mielőtt a bánsági Nagybecskerek püspökévé nevezte volna ki XVI. Benedek pápa.

A festészet mindig az életem középpontja lesz, soha semmi nem lehet fontosabb nála. Egyfajta menedéket nyújt, ahol teljesen elmerülhetek az alkotásban, és kizárhatom a külvilág zavaró tényezőit. És lehetőséget ad arra, hogy nyomot hagyjak a világban.

A gazdag ifjú a tökéletesedés vágyától indítva, bizalommal fordul Jézushoz, de nincs benne erő lemondani a birtoklásról, vállalni a teljes elköteleződést. A pénz ne uralkodjon, hanem szolgáljon – figyelmeztet Ferenc pápa. Igazságosabb és testvériesebb világot kell építenünk.