Akár néhány kattintással látványos tájképeket lehet varázsolni a mesterséges intelligencia (MI) segítségével. Ezt a lehetőséget a geográfusok is kihasználják, tudományosan megalapozott fotorealisztikus illusztrációkkal, tájképi rekonstrukciókkal teszik még érthetőbbé kutatásaikat.

Az alkotó az Izmos nyelvű költők csoport tagja. Versében tényszerű megállapításokból épül a dráma: a halál felé tartás, a tehetetlenség különböző árnyalatainak drámája. Markáns versbeszédében átértékelődik az egyszerű leírás, mintegy magasabb szintre lép.

Lábár Tamás tanulmánya a XVII. század rekatolizációs folyamatait vizsgálja, amelyek a tridenti zsinat hatásának kiteljesedésével és a barokk szellemi kontextusában jelentős politikai, kulturális és spirituális változásokat hoztak.

A Bartók Tavaszon az erdélyi folklór színes tájegységét, a Mezőséget idézi tánccal, zenével, irodalommal Horváth Csaba Mezőség–Mikrokozmosza a Müpában. A rendező szerint a darab alapját nyújtó Sütő András-mű társadalmi konfliktusai nagyon is jelenvalók.

Aimee McCrory díjnyertes sorozata az alkotó saját, több mint négy évtizedes házasságát állítja középpontba, feltárva az együtt öregedés örömeit és kihívásait. Őszinte és intim pillanatokon keresztül mutatja be a házasság dinamikáját, s finom humorral és méltósággal közelíti meg az öregedés témáját.

Az Izmos nyelvű költők csoportból Tibély Orsolya neoavantgárd alapokon nyugvó (pontosabban korántsem nyugvó, nagyon is egzaltált alkotói világmegélésről tanúskodó) verseit olvashatják.

(LEAD NEM KELL, ONLINE MÁR MEGJELENT)

Az Országút Galériában, az Eötvös10 emeletén kiállított sorozat képei egyedi módon foglalkoznak a holdra szállással, a Marson feltételezhető élet kérdésével, az űrkutatás és az űrutazás témájával. A vásznakon tudományos-fantasztikus, időnként meghökkentő, mégis gyakran ismerős képek újszerűen elevenednek meg.

A neomediaevalizmus tudományos irányzata a középkor fogalmaival próbálja megérteni, leírni korunk legújabb technológiai, gazdasági és szociológiai fejleményének, a világhálónak a működését.

Odilon Redon a francia szimbolista festészet egyik legkülönlegesebb alakja. Életművében visszatérően jelenik meg a spiritualitás, az álomszerűség és a transzcendencia témája, maga Buddha is. Ám képei nem a történelmi Buddha alakját ábrázolják hűen, sem az ázsiai ikonográfiát nem követik pontosan. Számára Buddha az emberi lélek spirituális kibontakozásának és a tudat ébredésének képi megtestesítőjeként jelenik meg.

A szerző az Izmos nyelvű költők csoport tagja. Itt közölt verseiben első sorba kerül a látvány, az érzékelés és – a felfogás esetlegessége és különbözősége, ami a költeményeket feszültté, mintegy kényelmetlen tényekké teszi.

Kegyelmi napokat éltünk át húsvétvasárnaptól az új pápa megválasztásáig eltelt majd húsz napban. Az egész világ Rómára figyelt. Ismét megmutatkozott, hogy a katolikus egyház és a pápaság az emberiségnek egyedülálló világítótornya. Olyan morális tájékozódási pont, amelyre oda kell figyelni.