Bár a műemlékvédelem elismerten egyik meghatározó alappillére kultúránknak, még a művelődés terén jártasabbak között is akadnak, akik nem értik világát, csak korlátozást látnak benne, egyedi megítéléseit kiszámíthatatlan szubjektivitással vádolják.

A Londonban élő és alkotó Bozó Szabolcs munkájával már találkozhatott a hazai közönség. Még 2023-ban a Ludwig Múzeumban A cukiság faktor című csoportos tárlat résztvevői között szerepelt.

Hetven esztendővel ezelőtt halt meg Paul Claudel (1868–1955) – az ötvenes évek második felében, pannonhalmi diákkoromban hallottam először a nevét.

„Na még egyszer, kezdjük elölről!” – hangzik el nemegyszer Gilly Tamástól munka közben. Most én is így jártam, amikor ennek a szövegnek a megírásához fogtam. Úgyhogy elkezdtem, még egyszer, elölről.

Elveszítették hitüket a demokráciában az ifjú európaiak – összegzi a Guardian a TUI Alapítvány megrendelésére végzett felmérés eredményét. Elégedetlenek saját országuk politikusaival, és úgy vélik, az Európai Unió vezetői nem a számukra fontos ügyekkel foglalkoznak.

Mária és Márta története a tevékenységről és a hallgatásról szól. Mindkettőre szükségünk van. A cselekvéshez erő kell, a hallgatáshoz odaadás. Meg kell hallgatnunk az Úr hozzánk szóló szavát. Mária példájára nap mint nap csendben oda kell telepednünk az Úr lábához, és szívünket kitárva hallgatni a Mestert.

Dokumentumfilmes elemeket használó misztikus thrillersorozat pilot epizódjának indult Fliegauf Bence új filmje, a szokatlan és kísérletező Jimmy Jaguár, amely a közeli napokban az 59. Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon mutatkozott be.

Nehéz eldönteni, mire számíthat egy fesztivállátogató Kecskeméten. A 17. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (KAFF) főhadiszállása, a Hírös Agóra Kulturális és Ifjúsági Központ nem bizalomgerjesztő azok számára, akik először keresik fel Bács-Kiskun szívét.

A XIX. századi francia impresszionizmus egyik legtehetségesebb, ám kevéssé ismert női festője Marie Bracquemond (1840–1916). Művészete a fény és a szín játékát, a mindennapi élet bensőséges pillanatainak megörökítését és a természetes ábrázolás iránti elkötelezettséget hordozza magán.

Legújabb számunkban a nyelvjárások megőrzésének fontosságáról, a II. világháború alatti cigányüldözésről és az Apolló-Szojuz-programról olvashatnak, Erős Istvánnal, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektorával és Bársony János jogvédővel beszélgetünk, Nagy Lászlóra, M. Kiss Sándorra és Bujtor Istvánra emlékezünk.