Megállíthatatlan hullalopások az 1680-as évek Bolognájában – Patakfalvi mester, az excentrikus magyar zseni érkezik, hogy megoldja a rejtélyt, sőt még egyebet is...

Na jó, egy perc mélabú, két rövid sóhaj, három elmorzsolt könnycsepp még belefér. Aztán – Könny nem marad szárazon – jusson eszünkbe Gyulai Líviusz kacagtató rajzfilmje, alcíme szerint Gertrúd a nevelőnő, és semmi kétség, a szerző itt van velünk.

Michelangelo műveit sokan, sokféleképpen értelmezték, az elragadtatott Vasaritól kezdve a magyar származású Charles de Tolnayn át egészen a kortárs Michelangelo-kutatókig.

Friss lapszámunk többek között az elmúlt évtized magyar külpolitikájával, a műemlékvédelem tudományos hátterével, a szólásszabadság határairól folyó franciaországi vitával, a szentföldi és a Fülöp-szigeteki keresztények járvány okozta megpróbáltatásaival foglalkozik.

Oroszországban vannak olyan hazai talajból nőtt demokraták, akik nem feltétlenül rokonszenveznek a Nyugattal. Ritkán kerülnek a lapok címoldalára, de fontos szerepet játszhatnak az ország felülről induló megváltoztatásában.

Az istenkáromlás jogilag a szólásszabadság részének számít, de a szekuláris Franciaországban az iszlám és az identitáspolitikai kihívás megkérdőjelezni látszik ezt az elvet.

Beszélgetés Pesti Sándorral, az ELTE Állam és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézetének oktatójával idén március végén megjelent könyvéről, amelyben az utóbbi tíz év magyar külpolitikáját mutatja be.

A határrendészet elvszerűbbnek bizonyult. Évát, amikor húgával együtt egy ismerős autójába ülve először indult el, hogy megmutassa a kislányát Magyarországnak, a határon kiszállították az autóból.

Borzasztóan kiszolgáltatottá tesz bennünket, ha az önmagunkról alkotott képünket egyetlen ember véleményétől tesszük függővé, a Lara pedig tökéletesen mutatja be ezt működés közben, ahogyan azt is, hogy ezek a viselkedésminták öröklődnek.

Ázsia legkatolikusabb országa idén kerek évfordulót ünnepel. 500 éve mutatták be itt az első szentmisét, vagyis ekkor kezdődött náluk a keresztény időszámítás. Cebu City-ben élő verbita szerzetes tudósítónk a járvány okozta korlátok közötti húsvétjukról számol be. 

„A hideg égbolt kemény zárkaajtó,
halálraítéltnek egyetlen kijárat.
Nincs védőbeszéd, csak esengő ima.
Az nyitja fel a földöntúli zárat.”

1521. március 31-én pompás szertartásokkal ünnepelte a húsvétot a katolikus világ. Pedro de Valderrama atya azonban, templom híján, csupán méltó helyet kereshetett a kis trópusi sziget tengerpartján, hogy bemutassa a legnagyobb keresztény ünnep liturgiáját.