Berlász Melinda a Zenetudományi Intézet Országház utca 9. szám alatti legendás műemlék épületében kezdte tudományos pályáját. Szabolcsi Bence és Bartha Dénes zenetudományi tanszakáról került a hazai zenetudományi kutatások fő áramába. A XX. századi munkacsoport munkatársaként részt vett az MTA ötkötetes Magyar Zenetörténeti Kézikönyvének előkészítésében. Ma már mindkét tudományos köztestülethez szakmai kapcsolat fűzi. A Széchenyi-díj a XX. századi magyar zenetörténet területén végzett hiánypótló kutatásait, továbbá az emigrációba kényszerült, hazánkban ismeretlenségre ítélt magyar zeneszerzői és előadói életművek szellemi visszacsatolásáért tett szolgálatát méltatja.

Végre egy ember, aki a hobbijával hivatásszerűen is foglalkozhat – ez jár a fejemben, amikor leülök beszélgetni a történésszel-kutatóval a magyar rockzene és a kommunista rendszer viszonyáról. A fiatal kolozsvári történész, egyetemi tanársegéd – akinek a kutatási területe az erdélyi, romániai magyar kisebbség története – legutóbb a Kolozsvári Magyar Napokon tartott előadást a rendszerváltás és a rockzene kapcsolatáról. Honnan ered a rocktörténet iránti érdeklődése, mit jelentett a híres-hírhedt három T, hogyan működött a rock identitáserősítő hatása, kik voltak besúgók és provokátorok a zenei életben, melyik volt a rendszerváltás együttese – néhány téma, amely szóba került. A végére pedig egy biztató hírt is tartogatott…

Trianon traumája nyomán némely jobboldali véleményvezér az utóbbi hónapokban éles támadást intézett számos magyar történész ellen. Érvelésükkel nemcsak azt tanúsítják, mennyire nincsenek tisztában az ok-okozati összefüggésekkel, környezetünk politikai gondolkodásával és realitásaival, hanem azt is, hogy semmibe veszik a magyar rendszerváltozást elindító szellemi folyamatokat.