A rendszerváltás után gyógyszernek és hungarikumnak nyilvánított Béres Cseppet az 1989 előtt regnáló hatalom mint „boszorkányfőzetet” üldözte. Gyöngyössy Bence legújabb filmje, A feltaláló a tudós küzdelmét mutatja be a kádári diktatúrával.

Lehet, hogy a Zárójelentés Szabó István utolsó filmje. Sajnálnám, ha így lenne, hiszen az Oscar-díjas rendező alkotásai maradandó nyomot hagytak bennem. Ugyanakkor az is igaz, hogy egy bizonyos koron túl a legnagyobb művész is a múltba fordul, szemlélete megmerevedik, elveszíti érzékenységét a jelenproblémái iránt. Ez a jól ismert erényeket felvonultató alkotás is azt illusztrálja, hogy rohamosan változó világunk konfliktusait már nem lehet a régi mintákat követve értelmezni.

Pierre Manent (1949) konzervatív-liberális gondolkodó Raymond Aron tanítványaként indult, ma a nagy tekintélyű doktori iskola, az École des hautes études en sciences sociales (EHESS) tanára. 2015-ben, nyomban a párizsi iszlamista terrortámadások után adta ki Situation de la France (Franciaország helyzete) című könyvét, amelyet 2016-ban angolul Beyond Radical Secularism: How France and the Christian West Should Respond to the Islamic Challenge (A radikális szekularizmuson túl: hogyan válaszoljon Franciaország és a keresztény Nyugat az iszlám kihívásra) címmel jelentetett meg.

A nagyváradi zeneszerető közönség hálával gondolhat Mária Teréziára, mert orgonát adományozott a székesegyháznak, de kevésbé lehet hálás azért az intézkedéséért, amellyel gátat szabott a város ígéretes zenei életének.