Az Ukrajna elleni orosz agresszió tétjeit taglalja az illegális bevándorlással és a kínai basáskodással dacoló, korábbi nemzeti-liberális ausztrál kormány feje.

A századelő magyar festészetének egyik felfedezésre váró, sajátosan franciás hangon megszólaló képviselője Joachim Ferenc (1882–1964). Művészete az impresszionizmusból, a szimbolizmusból és a századforduló éjszakai tónusokra érzékeny esztétikai világából sarjadt ki.

Egy fiatalember a művészeti szakközépiskolában szobrászatot tanul, majd a Képzőművészeti Főiskolán grafikusként végez, és mára a kortárs magyar festészet egyik legismertebb alkotója. Átalakuló, mégis következetes pálya Szurcsik Józsefé.

A Beneš-dekrétumok történelmi dokumentumok, további joghatások nélkül – visszhangozza az Európai Bizottság a szlovák kormány álláspontját, miközben a szlovák hatóságok ezekre hivatkozva ma is százszámra vonják el magyar örökösök ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjogát.

A fiumei (rijekai) tudományegyetem Horvátország három legjobb unverzitása közé tartozik, a magyar és a horvát felsőoktatási és tudományos együttműködés jegyében szeptembertől magyar nyelvi és kulturális képzést indítottak magyar lektor, Baričević-Tamaskó Eszter részvételével. 

„Az ember mindig versírással kezdi, csak valaki kigyógyul belőle.” Az idén Bella István-díjban részesült Lőrincz P. Gabriellával beszélgettünk költészetről, Istenről, határon innen és túl.

Vajon az egyre digitalizálódó világunkban mennyire maradhat meg a művészet az ember privilégiumának, ha a robotizáció már erre a területre is betört?

„Rómát látni és meghalni”, ismerjük mi is a mondást.
Több benne az igazság, mint azt mai, érzelgős utódok
elképzeljük. (Bár mostanában Róma fiai is Rómából el,
a tengereken túlra vágyakoznak ...)

Az ajtó belülről zárva, az ablakok nem nyithatók, és csak ketten voltak a szobában: ki lehet a gyilkos?

Idén az Országút magazin is részt vesz a Művészetek Völgye Fesztiválon július 22–31. között, ahol három falu, Kapolcs, Taliándörögd és Vigántpetend utcáit, épületeit, intézményeit varázsolja koncerttéré, galériává és színházzá, megtöltve azokat közel 2000 programmal.

Baltazár Dezsőnek, a magyar liberális kálvinizmus jeles képviselőjének nevét ma már a szűkebb református közeg sem igazán ismeri, pedig a maga idejében nagyobb tekintélynek számított Ravasz Lászlónál is, és utóbb a kommunisták is tartottak a vidéki gyülekezetek ellenálló „baltazárizmusától”.

Aknay János festőművész több mint ötvenévi kimagasló képzőművészeti tevékenységét a rangos Nemzet Művésze-díjjal ismerték el. A kitüntetés kapcsán szakmai és emberi hitvallásáról s legújabb könyvének megjelenéséről is beszélgettünk vele.