„A nappal mosolygós utcalegény / és a hajnal megbabonázza, / az éjszaka lelke puszta igény; / és késztet a bús rohanásra.”

Képről – képre: a sorozatban a szerzők saját fotójuk által ihletett, rövid kis írásokat közölnek. Most éppen arról, hogy a táj, a természet nem lesz covidos, és hogy mennyivel erősebb nálunk, még akkor is, ha számunkra lakhatatlaná is válik, miattunk.

Az elmúlt évtized legerősebb trópusi ciklonja szakadt a Fülöp-szigetekre. A Rai tájfun 195 km/órás szélerősséggel csapott le, a természeti csapásban 33-an haltak meg és háromszázezer ember volt kénytelen elhagyni az otthonát. Lányi Béla verbita missziós szerzetes a helyszínről üzent az Országútnak.

A Föld túloldalán épült, a muzulmán tengeri rablók ellen védelmet nyújtó erődtemplomok, a bennszülöttek élére álló spanyol missziós papok történetét eleveníti föl a Fülöp-szigeteken élő magyar verbita misszióstestvér.

A katonai kalandorság és a mesterséges intelligencia terén a Nyugat ellenségei fölényre tettek szert, írja a The Timesban megjelent cikkében Edward Lucas újságíró és biztonsági szakértő. Összefoglalónk.

„Néha úgy érzem magam, mint egy
gejzírben élő hal: tenyerén hordoz
a forró víz, s mint élő áldozatot,
az égnek olykor felmutat.”

Európa szállodái jól tennék, ha minden éjjeliszekrényen tartanának egyet ebből a könyvből. Nem tudok ennél a könyvnél jobb útitársat elképzelni ezekben a viharos, fanatizmussal teli időkben

A két háború közt működő erdélyi magyar baloldali párt, a MADOSZ átfogó történeti feldolgozását mutatja be a Mathias Corvinus Collegium kutatója.

Versei „egyszerre sugározzák a létezés szépségét, az emberi munkálkodás isteni eredetét és az állandóan környező veszélyeket...” (Kabdebó Lóránt) Erről és az általa szerkesztett Aracs folyóiratról kérdeztük Bata Jánost szülőfalujában, Horgoson.

Az ősszel megrendezett vadászati világkiállítás újra reflektorfénybe helyezte ember és állat viszonyának kérdését Magyarországon. Alávaló, kegyetlen szokás a vadászat, vagy az élet szükséges velejárója? A pró és kontra érvek kavalkádjában most is a hagyományos szemlélet adhat támpontot.

A könyvpiaci folyamatokat a lapban előttem szólók több szempontból megvizsgálták, s bár az általuk vázolt képet reálisnak érzem, ugyanakkor paradox módon optimistának. Ha önmagában a könyvterjesztés monopóliuma jelentené a fő nehézséget, akkor rendszerszintű probléma gyökeréhez jutnánk.

Niall Ferguson a The Times Literary Supplement hasábjain megjelent cikkében Henry A. Kissinger, Eric Schmidt és Daniel Huttenlocher mesterséges intelligenciáról és annak veszélyeiről szóló könyvét ismerteti. Összefoglalónk.