Marosi Gyula József Attila- és Balázs Béla-díjas író Az ifjúság tört szárnyú madara című novelláskötetében a történelmet idézi meg. Az elbeszélő alteregója első személyben tudósít gyermek- és ifjúkora éveiről, melyek egybeesnek a háború utáni és az 1956-os forradalom időszakával, majd a Kádár-korszak megtorlást, később puha diktatúrát hozó esztendeivel.
Marosi Gyula, gazdag szépírói eszköztára révén az anyai és apai ágon megjelenő elődök történeteit is megörökíti. A könyv hátlapját díszítő porcelánbalerina az egyik novella motívuma, mely hosszú, a háborús időkkel, orosz katonákkal és családtagjaival kapcsolatos lírai eszmefuttatásokra készteti a szerzőt. Az önéletrajzi elbeszélések az emlékezet fontosságát és teremtőerejét hangsúlyozzák, még akkor is, ha a mai világban erre már egyre kevesebb az igény. Marosi Gyula, a múlt megidézésével, szavai szerint, a történelem barlangrajzait vési fel a kor falára, és nemcsak az eltűntet, a tovább élő motívumokat is epés gúnnyal jeleníti meg: „Ették az időt a vörös nyakkendős, kötelező úttörő-foglalkozások, az ünnepségek fényét emelő indulók betanulását szolgáló karének. Hát igen: a diktatúra világának propagandabaromságai hű előképei voltak az immár szabadság szülte, harsogó zenével, tébolyult rikoltozásokkal, fényeffektusokkal és tűzijátékkal dúsított celebvilág baromságainak.” A kötet 2021-ben az MMA Irodalmi tagozata nívódíjában részesült.
