A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni, / akarsz-e mindig, mindig játszani… / Akarsz-e játszani mindent, mi élet… – teszi fel versében Kosztolányi Dezső játékosan komoly kérdéseit. A költő és a költemény szerint az életet játszva is élhetjük, s ebben a nemes és emberi gesztusban bármikor feloldódhatunk.

Szőlőhegyi elmélkedés arról, hogy az áthallás Ég és Föld között mindig jelen van, Liszt zenéjéről és Carolyne von Sayn-Wittgenstein hercegnéről.

A székelység kiterjedt középkori önkormányzatiságát a modern Habsburg, majd magyar állam felszámolta. Az 1952 és 1968 közötti erdélyi Magyar Autonóm Tartomány után újra és újra megjelenik az autonómiaigény.  Egyik magányos harcosával, Garda Dezsővel beszélgetett a politológus.

Harminc éve támogatja a ferences testvérek munkáját a Kárpátaljai Ferences Misszió Alapítvány, karitatív, oktatási és hagyományőrző tevékenységét idővel a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye egész területére kiterjesztve. A háború okozta létbizonytalanság további erőfeszítéseket igényel tőlük.

A Páros sorozattal Minyó-Szert mélyre nyúlt, egészen az ÉN–TE–AZ megszületéséig. Miközben emberi párok képeiről van szó, valójában az oda-fordulásban („hozzád”, „egymáshoz”) létrejövő világról, az érzékelhetőségről, az elviselhetőségről van szó.

A koronavírus-járvány alatt egyre több titokzatos jelre bukkantak az égen. A hetek óta tartó háborúban szintén. De miért most és miért mindenhol? Ufó-kultúráról, alternatív világmagyarázatokról Povedák István kulturális antropológussal, a MOME Elméleti Intézetének docensével beszélgettünk.

Baráz Csaba évtizedeket töltött a természetvédelem élvonalában, 130 szakmai kiadvány kötődik a nevéhez, ott bábáskodott a Bükk-vidék geopark megszületésénél, és részt vett számtalan tanösvény kialakításában. Nemrégiben néhány társával elindította az obszidián.hu honlapot.

A Biblia legismertebb példabeszédének mindhárom szereplője lehetnénk: a helyét kereső, s közben tévutakat járó ifjú, a visszatérést fájdalmas reménnyel váró szülő és a saját érdemétől eltelt, féltékeny testvér. De átélhetjük azt is, hogy a megbocsátás önnön lelki békénk záloga.

Miként lehet egy repülőtér sokszínű forgalmát, funkcióját az építészet eszközeivel megszervezni? Budapest első, modern közforgalmi légikikötőjének tervezésekor ez komoly kérdés volt. A repülőtér-építészet már világszerte a modern irányzat felé fordult.  

Háború idején a közösségi médiát lapozgatni még gyomorforgatóbb, mint amúgy. Nemcsak a sok félinformáció alapján kinyilatkoztatott és lelkes (igen, főleg ez a rendkívül zavaró: a lelkesség) okosság miatt, nemcsak a megváltoztatott profilképek Gonoszra lesújtó és őt azonmód megsemmisítő bunkóként való használata (igen, ez irónia).

Budapest hatodik kerületének, a Terézvárosnak zöld területe meglehetősen szerény. Az egyetlen park jellegű, összefüggő terület a Bajza, Szondi, Munkácsy Mihály és Kmety György utcával közrefogott Epreskert.

Legújabb számunkban a magyar választójog fejlődéséről, az ukrajnai háború geopolitikai hátteréről, a lengyel szabadságmozgalmakról, a településtervezés tévútjairól, az MMA ösztöndíjasainak kiállításáról olvashatnak, s verseivel köszöntjük a Kossuth-díjas Király Lászlót.