2020 novemberében korunk egyik legnagyobb költője távozott: Szőcs Géza. A sokműfajú, ám művészi és erkölcsi elkötelezettségében rendre az egyetlen tiszta hangot kitartó életművét az irodalomtörténész mutatja be.

Pár hét telt csak el a Facebookkal kapcsolatos kényes információk kiszivárogtatása, valamint az oldal világszintű problémákat kiváltó, több órás leállása óta, máris egy új esemény terelte a techóriásra a figyelmet. Mark Zuckerberg október végén bejelentette, hogy megváltoztatja a cég nevét: Facebook helyett ezután Meta lesz.

Filmrendező volt, író és költő. Gyöngyössy Imre idén lett volna kilencvenegy éves. Állandó alkotótársaival, Kabay Barna forgatókönyvíró, filmrendező, producerrel és Petényi Katalin író, filmrendezővel, a művész özvegyével beszélgettünk.

Az Idziemy című lengyel lap Stanisław Żarynt, a lengyel különleges szolgálatokat irányító miniszter szóvivőjét idézi, miszerint a lengyel határ körzetében migránsok nagy, teljes mértékben a fehérorosz szolgálatok és hadsereg ellenőrzése alatt álló csoportjai jelentek meg.

Helyben járás, magánrepülővel repkedő üzletemberek és politikusok pótcselekvése, avagy a nemzetközi közösség biztató erőfeszítése – szakértők, politikusok, újságírók értékelését gyűjtöttük csokorba a glasgow-i klímakonferencia eredményeiről (vagy eredménytelenségéről).

A lengyel Hüakinthosz az ország egyik nem túl dicső fejezetét formálja át meglepően jól működő sorozatgyilkosos thrillerré: a korszakban a rendőrök feladatul kapták, hogy írják össze az ország homoszexuális lakosságát, szerezzenek ellenük bizonyítékokat, majd zsarolják meg őket.

Tizedik évébe lépett ősszel az Egri Érseki Fiúkórus. Az alapításról, az évfordulóról, a mutálásról és az éneklési technikáról, fellépésekről, turnékról, kórustáborról, adventi koncertekről beszélgettünk Schmiedmeiszter Szilvia alapító karnaggyal.

Közéleti potentátként, kulturális fővezérként szokták emlegetni Demeter Szilárdot. Most azonban csupán úgy írok a Kéket kékért című művéről, mint nyelvművészeti alkotásról. Nem a politika, hanem az irodalom köztársaságában. Legyen most ő egy „mezei szpartakiád” részese, akinek lemérik szerzői teljesítményét.

A címbéli kód jelentése: a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága november 23-án 18 órakor folytatja a KMI 12 programja szerzőinek zenés-irodalmi sorozatát a Petőfi Irodalmi Múzeumban, amelynek ezúttal Kürti László és Szálinger Balázs lesz a vendége.

Négyen érkeznek az „ócska és elhagyatott”, vagy tán nem is olyan ócska és még kevésbé elhagyatott padlásra. Az ábrándos herceg, a törpe, a szókimondó kisfiú és az óriás termetű hóhér. Vajon honnan jöttek, hová tartanak, kit vagy mit keresnek?

Jézus országának mindenki polgára lehet, aki örömhírét elfogadja, törekszik az igazságra, a békére és az örömre. Abban a világban, amely a hatalom birtoklását tartja fontosnak, mindnyájan hozzájárulhatunk, hogy őszintébbek, igazabbak legyenek az emberek.

A természet, teremtett környezetünk szépsége örök témája a verseknek. Acsai Roland ilyenekkel rukkolt elő: "Egymaga várna az új kikeletre a lombja, az őszi, / lombja, a téli, a hullt avar, és a fa ága a csendben."