A nagyvárosokban a közösségi közlekedés kérdése örök témája a városlakóknak. Nincs ez másként Prágában sem, ahol most, hívei körében a főpolgármester népszerűségének egyik forrása, hogy a kockaköveken is sebesen suhanó nagykerekű rollerével vagy villamossal jár.

Régi fotók, fiókban patinásodó emlékkacatok: íme történetünk, vagy inkább személyes történelmünk, amik összességéből a nagy történelem áll össze. Az illanékony jelen marasztalásáról ír szívhezszólóan a szerző.

Az északkelet-magyarországi mélyszegénység múltidéző, nem utolsó sorban szociálisan lemaradt világa és a kortárs párkapcsolati problémák feltárása egyaránt jellemzi Kégl Ildikó erőteljes atmoszférájú novelláskötetét.

Az emberi alak, arc, test és az emberi viszonylatok iránti érdeklődése akár filmsketcheknek is nevezhető, álomszerű összeépülésekben ölt testet a többgenerációs festőcsalád művészetét továbbvivő Czene Márta alkotásaiban.

Az Amerikát feszítő nagy társadalmi kérdések a rabszolgaságban gyökereznek, hirdeti a kritikai fajelmélet. Ezt vitatva Dan McLaughlin a National Review-ban a jelenség egyetemes összefüggéseit foglalja össze. Írását két részletben ismertetjük.

Máshol nem hallható produkciók, az improvizációt hangsúlyozó, érzelmekkel teli hangversenyek – a Cziffra Fesztivál tematikája kezdettől változatlan. Az emlékév eddigi tanulságairól, a saját hang fontosságáról és a folytatásról Balázs Jánossal beszélgettünk.

A Capa Központ legújabb nemzetközi kiállítása, a belga képzőművész, David Claerbout és az Amszterdamból hazatelepült magyar képzőművész, Ősz Gábor különleges, építészeti léptékű felületekre installált hatalmas vetítéseit mutatja be.

Stephen M. Walt, a Foreign Policy rovatvezetője szerint az ukrán válság könnyen elkerülhető lett volna, ha az Egyesült Államok és európai szövetségesei a realitás talaján maradtak volna. Oroszország akkor valószínűleg nem foglalta volna el a Krímet, és Ukrajna ma biztonságban élhetne.

Történész, koreográfus – ez már önmagában érdekes kombináció, ráadásul a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Szakán végzett, ott is doktorált. Diószegi Lászlóval, a Teleki Alapítvány igazgatójával beszélgettünk.

Pólóban kéne lenned, pirosban, az valósághű, ráadásul jól látszik, és még a vért is eszünkbe juttatja, ami fontos, mert vér nélkül nehezebb megérteni a halált…

„Mikor engem nemzettek, a sötét égbolt jajgatott / Mikor kínnal megszülettem, halált hánytak a csillagok” – írta és énekelte Hobo a születéséről, és valóban, épp aznap, 1945. február 13-án dörögtek utoljára az ágyúk Budapest utcáin, amikor világra jött.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem fennállásának 150. évfordulóját nagyszabású, az egész tanévet átívelő programsorozattal ünnepli. Az MKE150 kiállítás sorozatának harmadik, utolsó tárlata, melynek középpontjában a frissen restaurált, káprázatos Lotz-freskók állnak, február közepén nyílik az egyetem Barcsay-termében.