Az Európai Unióból való kilépésünket sem a választópolgárok többsége, sem a hazai és brüsszeli politika nem támogatná. Az uniós intézményekkel kialakult konfliktusaink azonban lényeges szemléleti különbségekre irányítják a figyelmünket. A megoldást a közép-európai régió országainak szorosabb együttműködése jelentheti.

Az előnyös látszat kedvéért hajlamosak vagyunk becsapni akár önmagunkat is. Az álságos szerepjátszás, a képmutatás megmérgezi kapcsolatainkat, tönkreteheti közösségeinket. Hazugságra építeni életet, családot, társadalmat nem lehet.

Új bibliotéka nyílt a Nagykörúton. Ekkora lenne az igény erre digitális korunkban? Fodor Péterrel, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatójával beszélgettünk jövőről, olvasóbarátságról, szükségletekről és lehetőségekről.

A Boszorkánysziget nem egy mesebeli táj, hanem konkrét helyszín, mely Knyihár Amarilla szegedi gimnáziumi éveihez, emlékeihez kötődik. A Tisza-part melletti, elhagyatott bozótos partszakaszt nevezik így, noha nem is sziget.

Történelemünkben sokszor, így 1956 kapcsán is gyakran csupán érveket keresünk a maguk igazolására és ellenfeleink lejáratására. Salamon Konrád történész néhány tűpontos mondatban emlékszik meg győztes, majd levert forradalmunk össznemzeti és nemzetközi jelentrőségéről.

Legújabb számunkban az 1956-os forradalom köznapi hőseiről, patinás építészeti emlékeink helyreállításáról, szlovák fiatalok örökségturisztikai erőfeszítéseiről, a zene- és képzőművészet modern kori kiüresítéséről, Szőcs Géza és Serfőző Simon költői életútjáról olvashatnak.

Emlékezetes Requiem-előadás indít a halál európai kultúrájának újragondolására egy haláltól idegenkedő, élvezetközpontú korban, járvány idején. A Dies irae apokaliptikus strófáiból is rendre előbukkan a jobb lator tenger vétkét egyetlen könyörgő szóra eltörlő megfeszített Üdvözítő szelíd arca.

A múlt század elején a színész Eduardo Scarpetta merész ötlettel a költő D’Annunzio tragédiájának paródiáját vitt színre. Kitört a botrány, a költő perre ment. Scarpetta életét és históriáját eleveníti meg az Itt én nevetek című olasz film.

„Lebegni jó,
ölelni jobb volt,
de el már
borom sem érem.
Hologram vagyok
a hold homlokán
egy virtuál’
hóesésben.”

A Kossuth-díjas Vári Fábián László beszél nehéz indulásáról még a Szovjetunióban, az élő néphagyománnyal és a most induló ifjakkal való kapcsolatáról, és arról, hogy otthon érzi magát Kárpátalján.

Sümeg felvirágoztatója, Padányi Biró Márton veszprémi püspök egykori palotája november 2-tól régi pompájában, a püspök és Franz Anton Maulbertsch festő termékeny együttműködését bemutató kiállítással várja a barokk művészetet kedvelő és a haza történelme iránt érdeklődő közönséget.

A kiváló skót-amerikai történész legújabb munkája a mostani világjárvány politikai, ideológiai összefüggéseit igyekszik rendszerezni. A világszerte sokak figyelmét felkeltő könyvet a Corvinus Egyetem docense ismerteti és bírálja.