1953 márciusában húsz-harminc tizenöt-húszéves magyar zsidó fiatal ellen indult a cionista per röviddel a januári nevezetes moszkvai orvosper után. A budapesti ifjúk gondolkodását, tevékenységét és áldozattá válását követi nyomon Novák Attila történész, korábbi tel-avivi kultúrattasé munkája, amelyet újságíró-történész mutat be.

Egynél azért már többször haltunk meg. De a lélek nem vándorol, leomlik belülre, gyűlik deréktájon, ahogy a csigolyákon a mész, sírgödröt ás a testbe, májfoltokat vérzik az idő bőrére, s hogy ne is lássuk, a szemünk alatt gyűjti szennyesét.

Amikor az emberiség kiszolgáltatottabb a Mammon hatalmának, mint valaha, az Úr ma is fölragyog a sötétségben mindazoknak, akik várják őt. Az ég és a föld, Isten és az ember találkozik, megkeményedett szívünket kitárjuk, hogy megújuljunk gondolkodásunk szellemében.

Egyetemistákkal beszélgetve feltűnt, hogy a rendszerváltásról alig olvastak, hallottak. Mintha a családi legendáriumok is kiüresedtek volna. Rá kellett jönnöm, hogy az Erdély-tüntetésen, az újratemetésen, az első szabad választáson kívül sokkal többet én sem mondtam el a fiaimnak.

Gyakran elhangzik, hogy az egyházi iskolák háromszor-négyszer annyi pénzt kapnak egy gyermekre, mint az államiak. A pedagógiai szakértő utánajárt a számoknak.

November 24-én indult útjára az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és a MANK első közös, Staféta elnevezésű kiállítássorozata. Az első állomáson a Farkas–Rákossy művészdinasztia több generációjának izgalmas munkáit ismerhetjük meg, unokától a nagyapáig.

Itt a hegyen más zene szól, és másként hallgatjuk. Nem is hallgatjuk, mert a hallgatás az a csend szelíd jegyese. Ha itt zenét hallunk, a mi zenénket, akkor táncolunk, halleluja.

Magyar Passió címmel mutatták be azt a játékfilmet, amely az 1950-es évek Magyarországára vezet bennünket, és az egyházüldözés témáját dolgozza fel. A film általánosabb érvényű élménnyel és mondanivalóval szolgál. Erről beszélgettünk Eperjes Károly rendezővel, aki egyben a film egyik főszereplője is.

A Várfok Galéria művészkörének legendás alkotója, Françoise Gilot (1921, Neuilly-Sur-Seine, Franciaország) idén ünnepli 100. születésnapját. November 26-án, éppen Gilot nevezetes születésnapján nyílik meg az a nagyszabású retrospektív jellegű kiállítás, mellyel a Várfok Galéria tiszteleg az alkotó előtt.

Legújabb számunkban Ján Čarnogurský a szlovák-magyar megbékélésről, Bata János a délvidéki konzervatívok Aracs című folyóiratáról, John O’Sullivan a konzervativizmus esélyeiről nyilatkozik, olvashatnak a magyarok világegyházban játszott szerepéről és Mátrai Erik fény-installációiról.

A magyar kis- és közepes vállalkozások világát a „vadkapitalizmus” és az „amorális familializmus” fogalmaival szoktuk lekezelően elítélni. Mike Károly empirikus kutatásai nem ezt igazolják. Sőt, az ellenkezőjét! Eredményeit a debreceni közgazdász mutatja be.

Béla, ne menj túl a kerületen, főleg ne egyedül, mert az ismeretlen világ, ott nem értik, mit akarsz, nem értik, mit mondasz, csak azt látják, cigány vagy, aki bárhova is néz, csak a szajrét lesi… – Novák Valentin novellája.