Aleksander Świętochowski (1849–1938) a századfordulót megelőző huszonöt és
az azt követő húsz év legkiemelkedőbb lengyel publicistája és jelentős prózaírója.
A cári birodalomhoz tartozó hajdani Lengyel Királyságban élő Świętochowski alább közölt írását az 1830/31-es szabadságharc tanulságainak évfordulós megidézése tette időszerűvé.

„A múló időben
egyszer majd elválik, mit is kereshettem,
s hogyan maradhatott leszúrva az ásó
kinn a fényes kertben. Ha majd a sötétség
elválik a fénytől égen és veremben.”

Az MMA Művészeti Ösztöndíjprogramja új, jelentős, közpénzből létrehozott mecenatúra, amely első évfolyamának (2018–2021) eredményét a DEPARTURE kiállítás, és az azt kísérő művészeti kiadvány adja közre.

Ki volt a leghíresebb magyar ügyvéd? Bizonyára kevesen vágnák rá egyből: Kossuth Lajos, mert politikai szerepei – pénzügyminiszter, kormányzó, a szabadságharc szellemi vezére – a jurátusi diplomát igencsak fölülírták.

Közlekedési dugókról készült riportot vártak a kezdő hírlapírótól, aki meg is találta a jó témát: a rendőrök által szétvert diákünnep jó kis dugót okozott a Március 15. tér környékén. Negyvennyolctól mindig óvakodtak azok, akik nem a nemzettel tartanak.

A széttéphetetlenül egybefonódó orosz és ukrán múlt mélységes mély kútjába vethet egy pillantást a testvérháború szörnyűségének okait kereső gondolkodó ember Gyóni Gábor értő segítségével. Két névtelen szerző hírneves könyve fölött folytat évszázados vitát a két rokon nép értelmisége.

Életem első szűk negyven évében nem terveztem az életemet. Célok hiányában a szerencse, az adott körülmények és az ösztöneim irányítottak. Volt néhány olyan pillanat, amiben viszont biztos voltam, ezek közül az első kettő: amikor Budapestre költöztem és amikor rátaláltam a fotózásra.

Százharmincnyolc esztendő – ennyi idő telt el azóta, hogy 1884-ben megnyílt a Magyar Királyi Operaház, s valamivel több mint négy év áll mögöttünk, mióta bezárultak kapui, hogy most megújulva, eredeti ragyogásában lehessen újra a művészet hajléka.

Negyvenhárom év szocialista tervgazdálkodásának súlyos gazdasági örökségét Antall József szellemi és erkölcsi örökségnek is tekintette. Tudta, hogy a lakosság jelentős részének rossz a közérzete. Sosem mondott propagandabeszédeket, nem hallgatta el a fájdalmas valóságot.

Egon Friedell – aki a legszellemesebb európai művelődéstörténetet írta – meg merte kockáztatni azt az állítást: az újkor emberének foganási éve 1348, a „nagy pestis” éve. Ezzel a szellemi salto mortaléval valójában a betegséget az európai történelem szempontjából termékeny dologként értelmezte.

A nemzetközi hírű festő, képzőművész, Verebics Ágnes nem követi a trendeket, alkotásai meghökkentők, belénk marnak, ellentmondásokat és különös világot tárnak elénk. Arról kérdeztük, mit akar műveivel kifejezni, mik a mozgatórugói, s vajon mely trendek felé halad a világ.

A kereszténység kemény hegymenet, ha komolyan vesszük. A Tábor hegyén nagyon jó volt a három tanítványnak. De a Golgotára vajon készek vagyunk-e fölmenni ővele? Mert Jézus ezt is mondja: „Ha valaki követni akar, vegye föl naponta a keresztjét.” Van-e bátorságunk hozzá?