Kínában, Wuxi városában létesít új gyártó- és karbantartó bázist, valamint fejlesztési központot az (ultra)könnyű, kompozit szerkezetű repülőgépek fejlesztésével és gyártásával foglalkozó, a pécs-pogányi repülőtéren működő Magnus Aircraft Zrt. kínai leányvállalata. A csaknem kilencvenmillió euró értékű beruházás keretében egy bemutatóterem, kompozit-, repülőgép-összeszerelő és karbantartó üzemegység, valamint
az Óbudai Egyetem közreműködésével egy Kínai–Magyar High-Tech Fejlesztési Központ
valósul meg.
A Magnus Aircraft Zrt. termékeinek távol-keleti piaci bevezetésében mérföldkőnek számító kínai–magyar stratégiai együttműködés célja, hogy a Jiangsu Magnus Aircraft Manufacturing Company a kínai piacon meghatározó repülőgépgyártó vállalattá váljon. A vegyesvállalat által létrehozandó gyártókapacitás kilenc év alatt kétezer-nyolcszáz magyar fejlesztésű Fusion ultrakönnyű gép és négyszáz négyüléses repülőgép előállítását teszi majd lehetővé.
Afrika kiemelten fontos piac a Magnus Aircraft számára, amely e kontinensen a polgári, kereskedelmi és védelmi célú repülésben egyaránt óriási potenciált lát. A vállalat repülőgépei Kenyában, Nigériában és Tanzániában már ma is jelen vannak. A Fusion gépek iránt azért is jelentős az érdeklődés az afrikai országokban, mert
üzemeltetési költségük kategóriájukban világszinten is a legalacsonyabbak közé tartozik.
A kompozit géptest és szárny könnyebb az alumíniumból készítettnél, így a kisgép üzemanyag-fogyasztása rendkívül csekély, egyórányi repülés alatt csupán tizenhat-huszonegy liter 95-ös benzinre van szüksége.
A kompozit sárkányszerkezet és a szimmetrikus szárnyprofil következtében a repülőgép rendkívül ellenálló és könnyen vezethető. Emellett a Fusion gépek a megszokottnál
rövidebb fel- és leszállópályát igényelnek, ezért szinte bárhol és sokféle célra
(egészségügy, határvédelem, vadrezervátumok védelme, tengeri kikötők megfigyelése, a migráció kontrollja) használhatók, ahol ezek a képességek elengedhetetlenek.
A térfigyelő kamerarendszerrel felszerelt Magnus Fusion Sentinel repülőgép speciális műszereinek köszönhetően széles körben képes légi megfigyelésre, az általában e célra használt gépek üzemeltetési költségeinek töredékéért, sokkal alacsonyabb károsanyag-kibocsátás mellett. Speciális kamerarendszere olyan feladatok elvégzését is lehetővé teszi, mint az éjszakai hőkamerás megfigyelés vagy a mágneses mezők érzékelése. A Magnus Sentinel speciális szenzoraival az erdészeti szektorban és a mezőgazdaságban is használható a növényzet, a tápanyag- és nedvességszint, a vadkár vagy a gyomok monitorozásában.
A Magnus, amely Afrikában, az Egyesült Államokban és Kínában is értékesíti hagyományos meghajtású gépeit, arról is ismert, hogy a Siemensszel együttműködve kifejlesztette az eFusiont, a világ első teljesen elektromos oktatógépét, amely 2016-ban elnyerte az eFlight Award díjat. E gép szinte teljesen magyar szellemi termék, miután hajtóművét a Siemens magyar leányvállalatában e célból létrehozott kutatóegység magyar mérnökei készítették.
A magyar kisrepülőgép sokoldalú használhatóságát és megbízhatóságát látványos bemutatóutakkal is demonstrálja. Egyik kétszemélyes Magnus Fusion gépe a napokban fejezte be közel két hónapos transzatlanti útját, melynek során a
Pécs-Pogány repülőtérről kilenc országon és az Atlanti-óceánon átrepülve érkezett meg a vállalat amerikai kirendeltségének floridai központjába,
DeLandbe. Ilyen típusú, hazai gyártmányú kisrepülőgép Magyarországról még soha nem tett meg ekkora utat. A repülőgép a sikeres amerikai megérkezést követően több amerikai repülőtéren és kiállításon is megjelent.
Roy Ritter magyar származású tapasztalt amerikai pilóta, aki nyugat–keleti irányban már átrepülte kisgéppel az Atlanti-óceánt, a közösségi médiában ismerkedett meg a magyar repülőgép-gyártóval, s amikor tudomást szerzett a transzkontinentális út tervéről, jelentkezett a pécsi cégnél, hogy szívesen vállalkozna a kalandos utazásra. A választás végül rá esett.
Andréka Doma, a Magnus Aircraft amerikai képviseletének vezetője minden gépet személyesen ad át a vevőknek, és legalább öt órát közösen repül az új tulajdonossal, illetve annak oktatójával, hogy segítsen nekik a gépet megismerni és némi rutint szerezni. Ez adta az ötletet, hogy „szárnyakon” juttasson célba egy Fusion 212 repülőgépet új tulajdonosának a cég floridai központjából az Egyesült Államok átellenes csücskében, hatezer kilométerre lévő Seattle-be.
Mivel a Fusionnek nincs túlnyomásos kabinja, a legrövidebb úton, a Sziklás-hegység három-négyezer méteres gerince fölött nem képes átrepülni, ezért választotta a déli, Kalifornián át vezető útvonalat. A pilóta
az ultrakönnyű géppel ötnapos légi útja során tizenhat reptéri megállóval harminchat repült órát teljesített, tizenegy államon szállt keresztül,
ami még az államközi repülésekhez szokott amerikai szakmai körökben is elismerést váltott ki. Az út során hat helyi bemutatórepülést is beiktatott. Az ügyfelek közül többen megemelték a kalapjukat, hogy „na, ez igen, ennyit repülni egy ilyen kis méretű géppel”.
