Az egymással osztozó, a teremtés rendje mellett kiálló keresztények nyugtalanítják az individualizmus és relativizmus világát, amelyben a hatalomvágy és a birtoklás vágya uralkodik. Jézus az ellentmondás jele, mert életünk radikális megváltoztatását kívánja.

A magyar filozófiatörténet gazdagságához éppen a modern magyar filozófia többszólamú alhagyományainak feltérképezésén keresztül vezet az út. Hozzászólás a magyar filozófia szociologizáló hagyományáról szóló vitához.

Nem mindegy, mit adunk a gyermekek kezébe – Baracsi Gabriellával, a népszerű illusztrátorral beszélgettünk a mesekönyvek titkos világáról.

Robitz Anikó fotóművész kilépett a fotózás megszokott keretei közül, hogy megmutassa a bennünket körülvevő épített világot és annak izgalmas részleteit. Fotói képzőművészeti alkotásokként is megállják a helyüket, miközben a művész egyedi szemléletmódjának hála megjelenítik a láthatatlant.

Legújabb számunk szól Roger Scruton konzervatív demokráciafelfogásáról, a modern radikális gnózisról, a magzat személy voltáról, a poeta doctus Szepesi Attila barbár szonettjeiről, Minyó Szert Károly művészetéről és Kovács András Hideg napokjáról.

Lukács Sándor költői útja-időzése nem egyes verseken, sorokon, nem szavakon múlik. Fontosabb ezeknél költészete, az, ahogyan lényével a világ egészéhez kapcsolódik. Erről árulkodik új, Kikötő című verseskötete.

Németországban van egy jó evangélikus egyház, nincs szükség még egyre – üzente ironikusan Ferenc pápa a szavai szerint „súlyos belső válsággal küzdő német katolikus egyháznak”. A hit megfogyatkozása következtében a hanyatlás olyan mély, hogy nincs rá gyors megoldás.

A digitális pénz sokak szemében forradalmasítja az árucserét, de vajon leválthatja-e a fennálló pénzügyi rendszert? Gazdasági, technológiai, geopolitikai megfontolások döntenek?

Éppen százötven éve, 1872. augusztus 9-én, Alcsúton született Habsburg József (Ágost) főherceg, a Habsburg-ház magyar ágának tagjaként. A dinasztia ezen ága a XVIII. század vége óta Magyarországon élt, a főherceg nagyapja, József nádor fél évszázadig töltötte be a nádori tisztséget.

Az örökké nyüzsgő Budapestről Gyergyószárhegyre megérkezni valódi testi-lelki felüdülés. A festői vidék, a természet lágy hangjai, a Gyergyói-medencét körülölelő hegyek és fenyvesek, az örökké zöld táj látványa elemi erővel pezsdít fel.

Rövidlátó szememben az öregedés egyik legcsalhatatlanabb jele az a tipikus fejmozdulat volt, amikor a(z) – többnyire férfi- – ember kézbe veszi az apró betűs szöveget is tartalmazó dobozt, újságot, feliratot, használati utasítást, receptet, aztán hunyorít meg összpontosít.

Életének kilencvenedik évében elhunyt Pásztor Győző nyugalmazott esperes-plébános, a dabas-sári katolikus iskola újraalapítója. Tanárként és lelkipásztorként a vallásüldöző pártállam, az egyházi oktatás ügyében a kilencvenes évek kultúrharcát szítók célkeresztjébe került, s kitartott hűségesen.