Máshol nem hallható produkciók, az improvizációt hangsúlyozó, érzelmekkel teli hangversenyek – a Cziffra Fesztivál tematikája kezdettől változatlan. Az emlékév eddigi tanulságairól, a saját hang fontosságáról és a folytatásról Balázs Jánossal beszélgettünk.

A Capa Központ legújabb nemzetközi kiállítása, a belga képzőművész, David Claerbout és az Amszterdamból hazatelepült magyar képzőművész, Ősz Gábor különleges, építészeti léptékű felületekre installált hatalmas vetítéseit mutatja be.

Stephen M. Walt, a Foreign Policy rovatvezetője szerint az ukrán válság könnyen elkerülhető lett volna, ha az Egyesült Államok és európai szövetségesei a realitás talaján maradtak volna. Oroszország akkor valószínűleg nem foglalta volna el a Krímet, és Ukrajna ma biztonságban élhetne.

Történész, koreográfus – ez már önmagában érdekes kombináció, ráadásul a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Szakán végzett, ott is doktorált. Diószegi Lászlóval, a Teleki Alapítvány igazgatójával beszélgettünk.

Pólóban kéne lenned, pirosban, az valósághű, ráadásul jól látszik, és még a vért is eszünkbe juttatja, ami fontos, mert vér nélkül nehezebb megérteni a halált…

„Mikor engem nemzettek, a sötét égbolt jajgatott / Mikor kínnal megszülettem, halált hánytak a csillagok” – írta és énekelte Hobo a születéséről, és valóban, épp aznap, 1945. február 13-án dörögtek utoljára az ágyúk Budapest utcáin, amikor világra jött.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem fennállásának 150. évfordulóját nagyszabású, az egész tanévet átívelő programsorozattal ünnepli. Az MKE150 kiállítás sorozatának harmadik, utolsó tárlata, melynek középpontjában a frissen restaurált, káprázatos Lotz-freskók állnak, február közepén nyílik az egyetem Barcsay-termében.

„Egészen más föntről bírálni a lelkeket, mint élni közöttük… Emlékeztetlek, Krisztus sem vette észre a siettetés fehér bikáját. Azóta eltelt kétezer év.”

Egy nemi erőszak története az áldozat férjének szemszögéből. Lőrincz Nándorral és Nagy Bálinttal a Legjobb tudomásom szerint rendezőivel a film rendhagyó látásmódjáról, a néző elbizonytalanításáról és a nyomozás nehézségeiről beszélgettünk.

Az elbeszélő szinte filmszerű snittekkel oldja meg a különböző tér-, idő- és történési kapcsolódásokat. A realista próza, a francia újregény, a publicisztikus elemeket felvonultató esszé-elbeszélés, a levélregény mind-mind szépen beilleszkedik a kötetbe.

Jézus helyreállítaná az emberi kapcsolatok Isten teremtette rendjét. Az evangélium nem a szegénységet dicséri, hanem a földi kincsekhez való ragaszkodást ítéli el. Életünknek a másokért vállalt szolgálat ad értelmet. A békességszerző Jézusért az üldöztetést is érdemes vállalni.

Érezzük a feszültséget, a látvány okozta gyönyört, és a félelmet is. Mi lesz, ha felfedez bennünket az anyamedve, mi lesz, ha meg akarja torolni a kéretlen leskelődést?