A XIX. századi magyar festészet egyik legjelentősebb alakjának, Szinyei Merse Pálnak életművét mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria novemberben nyílt kiállítása, melynek nyitvatartását február 20-ig meghosszabbították. A mintegy százhúsz művet felvonultató kiállítás kép és kultusz összefüggéseit vizsgálja életművében.

Ki itt belépsz, kívül is maradsz.
A terek érzete megszűnik.
S lélek fordul idők kerekén.

A dallammal összehangolt lét.

Hiteles szavakat keresünk, a mai világunkban ritka hiteles embereket. A csodálatos halfogás története a bizalom és a remény története. Ha Jézusra merjük bízni magunkat, átalakul az életünk. Nem számít az sem, ha eddig hiába fáradoztunk. Az számít, bízunk-e Benne.

Pumpurs könyve a lettekével ötvözi a balti népek hagyományait is, olvasóbarát, miközben közel hozza egy ismeretlen múlt alakjait, a pogány északi őslakosságot isteneivel, valamint az ellenséges németföldiek és a keresztény térítők korszakát.

Az egyik legnagyobb magyar történész, Mályusz Elemér (1898–1989) az 1970-es években vetette papírra páratlan emlékiratait, de olyannyira titokban tartotta, hogy a családja sem tudott róla. Az idáig lappangó művet a tanítvány, Soós István tette közzé.

Egy fiatalember a nagyapját átverő csalók nyomába ered Deák Kristóf első mozifilmjében, Az unokában. Az Oscar-díjas filmrendezővel nagyszülők és unokák viszonyáról, továbblépésről és önazonosságról, a főszereplő Jordán Tamásról is beszélgettünk.

A teológus Görföl Tibor a szinodális folyamat fő kérdésének azt tartja, tudunk-e szót érteni egymással az Egyházban. Érdemes azonban a szinodális kezdeményezést a katolikus világegyház távlataiban is vizsgálni. Erről kérdezem két rendtársamat a cebui verbita missziós egyetemen.

Elment egy intézmény. Egy két lábon járó tudásközpont, a hazai művészettörténet és kortárs művészet egyik oszlopa. Meghalt Beke László. Díjait, vendégprofesszori és hivatali státusait vitte magával. Hívő ember volt, nem a rangja és a kitüntetései, hanem a hite emeli most magasra.

Harminc évvel a rendszerváltozás után megszületett XX. századi történetünk alighanem két legvitatottabb eseménysorának átfogó bemutatása. A politológus-történész értékeli a teljesítményt.

Nem lehet fifikásan írni a gondolkodásról, mert nem fogják érteni azok, akik nem szokták csinálni, nem foglalkoznak ilyesmivel és nem gyakorlottak.

A szinodális folyamattal Róma túl kíván lépni a megmerevedett egyházi frontvonalakon. A cél, hogy az egyházkormányzás rendjét megőrizve minden hívő ember szabadon elmondhassa véleményét az egyház belső életéről, hiányosságairól, kívánatos fejlődési irányairól.

Amikor azt mondjuk, hogy coming of age filmek, azaz felnőtté válásról szóló történetek, olyan alkotások jelennek meg a lelki szemeink előtt, melyekben nagy gyerekek, netán fiatal főiskolások vagy egyetemisták egy esemény vagy eseménysorozat hatására átlépnek a felnőtté válás küszöbén.