Sok szörnyű háborús hírt hallunk Ukrajnából, ránk fér egy karácsonyi híradás. Tudjuk, hogy a keleti (ortodox) és a nyugati keresztények nem egy napon tartják Jézus születésének ünnepét.
Az ukránok is évszázadokon át ortodox szokás szerint, a régi Julian-naptárt használva, január 7-én ünnepelték a karácsonyt.
Az ünnep közeledtével nem árt emlékeztetni arra, hogy az evangéliumok szerzői nem Jézus életrajzát foglalták írásba, hanem a jézusi tanítás és a kereszthalál, s a feltámadás révén megvalósuló megváltás történetének négy szerkesztett változatát. Jézus ugyanis nem azt mondta apostolainak, tanítványainak, hogy menjetek és írjátok meg életem történetét, hanem azt, hogy „menjetek el az egész világra és tanítsatok minden népet”.
Mi bizonyára azzal kezdtük volna az írást, hogy melyik évben, milyen hónap, mely napján született Jézus. Az evangélistáknak, akik nem életrajzot akartak írni, az volt a fontos, hogy összefoglalják, amit tanított és amit megbízásából ők is hirdettek: a benne hívők bűnöktől való megváltását.
Először keleten, a III. század elején kezdték ünnepelni Jézus születésnapját. Nyugaton, Rómában pedig csak 350-ben nyilvánította I. (Szent) Gyula pápa Jézus Krisztus születésnapjává a népszerű pogány ünnep, a Sol Invictus, a Legyőzhetetlen Napisten december 25-i ünnepét.
A keleti és nyugati karácsony különböző mentalitást tükröz. A mi december 25-énk a betlehemi születés eseményére irányítja a figyelmet. Pásztorok, angyalok, napkeleti bölcsek. A lényeg persze itt is Jézus istenembersége.
A január 7-i keleti ünnep azonban nem a születést, hanem Jézus istenségének megnyilatkozását állítja középpontba.
„Ez az én kedves Fiam, kiben nekem kedvem telik.”
Több olyan országban, ahol nagyobb számban élnek együtt keleti és nyugati keresztények, megállapodtak arról, hogy egy időben ünneplik a karácsonyt. Ukrajnában a szovjet időkben ilyesmi nem történhetett, mert viszonylagos szabadsága csak a moszkvai patriarchátushoz tartozó ortodox egyháznak volt. A többi egyház elnyomatásban élt. Nem köthetett semmiféle megállapodást.
A függetlenné vált Ukrajnában az ortodox egyház egy része elszakadt, önállóvá vált a moszkvai patriarchátustól, az orosz ortodox egyháztól. A bizánci szertartású és a római katolikusok visszanyerték szabadságukat. Így Ukrajnában többszínű a kereszténység, és két időpontban ünneplik a karácsonyt.
Az angol Guardian érdekes riportja éppen e két karácsony egyesítésének kísérletéről, és az ukrán társadalomban a szokások lassú átalakulásáról szól. Az angol lap Jevsztratij Zoria metropolita, az ukrán ortodox egyház szóvivője nyomán beszámol arról, hogy
Ukrajnában az egyes ortodox parókiákra bízták, mikor akarják a karácsonyt megünnepelni.
Az ukrán ortodox hívők hetvenegy százaléka tavaly a hagyományos január 7-i karácsony mellett szavazott, tizennyolc százalék azonban mind a két időpont megtartását kívánta. Vagyis ne csak január 7-e, hanem december 25-e is, legyen állami munkaszünet.
A hagyományok lassan halványulnak és átalakulnak. A főváros, Kijev orosz nevét felváltja az ukrán Kijiv. A Lenin-szobrot eltávolították a fővárosból. Nemcsak a függetlenedett ukrán ortodox egyház, hanem az orosz egyházhoz korábban hű ukrán ortodox egyház kapcsolatai is jelentősen meggyengültek Moszkvával.
Ukrajna két karácsonya is közeledni fog az egyidejű ünneplés felé?
