A történet kétségkívül adta magát, hogy elmeséljék. Egyrészt a címszereplő személye okán, aki életében is maga volt az ellentmondás, hiszen zajos sikerei mellett még zajosabb események, állandó fanyalgás és értetlenség kísérte útját, haláláról nem is beszélve, híre megrázta a rajongókat és szkeptikusokat egyaránt, s rejtélyes körülményei magukban hordozzák egy film drámai végkimenetelét. Másrészt a kor, a rendszerváltozás a maga előzményeivel és zavaros viszonyaival, az az időszak, amelynek sajátos jelensége volt a főszereplő, akinek karrierje éppen ebben az átmeneti periódusban, a kilencvenes években teljesedett ki.

A fiatal Jimmyt Olasz Renátó alakítja
 
 
Nagyon nehéz ugyanakkor elmesélni egy olyan történetet, amelyet sokan ismernek. A hátteret adó korszakról sokunknak van személyes tapasztalata, a főhősről rengeteg hír és persze pletyka járt. A szegény sorsú fiú, aki felfedezi magában a tehetséget, zenei pályára lép, kültelki csapszékek és éjszakai bárok világából tör ki, hogy végül sikeres énekes legyen, akiért tömegek rajonganak. Nem könnyű természetű ember, ami a szívén, az a száján, nem udvariaskodik, és nem tudja elviselni, ha nem ő van a középpontban. Temperamentuma konfliktusokat szül, szakmán belül és a magánéletben egyaránt, ráadásul nem a hűség mintaképe, bolondul a nőkért és azért, hogy a nők bolondulnak érte. A sorozat erőssége, hogy nem idealizálja, szépíti a karaktert, megpróbálja a maga összetettségében bemutatni. Olasz Renátó a fiatal Jimmy szerepében meggyőzően hozza a figurát, azt is, ami lényegében változatlan benne, az alaptermészetet és a kitűzött célt, és azt is, ami változik az idő múlásával, ahogy a jellem formálódik a történések alakulása közepette.
 

Az indulás, a képen Olasz Renátó

 
A cselekmény ugyanakkor komótosan csordogál. Egyre-másra következnek olyan jelenetek, melyeknél nemegyszer érezzük úgy, hogy már láttuk. A nyolcvanas évek pangó konszolidációjában járunk, az idő már régen megállt, és nem sokan gondolnak rá, hogy egyszer újraindulhat, talán nem is olyan sokára. Ez a szürkületi zóna a történelmi közege a fiatalembernek, aki szeretne a maga erejéből boldogulni, de újra és újra falakba ütközik.

Be kell érnie azzal, ami van, az éjszakai lokál kiskirályságával, ahol éppolyan otthonosan érzi magát, mint a másik magyar Jimmy király, Fülig Jimmy, aki pertut ivott a néppel. Szervusz, király, szervusz, nép!

Az első igazi drámai fordulópont a negyedik epizód végén érkezik el, amikor az énekes eljut a hőn áhított siker kapujába, és azzal szembesül, hogy ami „odaát” fogadja, ugyanaz, mint az „ideát”, a remélt más egyáltalán nem más. Ha valamiben más, az a megcsalt remény és a meghiúsult áttörés. Nem elég az eddigi erőfeszítés, ide több kell. Eközben szép csendben a háttérben már készülődik az új világ, ahol talán keresnivalója is akad a vállalkozó szellemű ifjúnak. Még az „itt”-ben vagyunk – a sorozatnézők által jól ismert – A besúgó világában, aztán kisvártatva az Aranyélet környezetében, a lehetőségek vadkeleti szabadfogású kapitalizmusának ígéretével.

Életkép a sorozatból

 
Hogy mindez mennyire hiteles? Ne felejtsük el, fikciós sorozatról beszélünk, még ha a történeti háttér és a szereplők valósak is. Nem csak arról van szó, hogy

a készítők nem haboznak, már az elején leszögezik, a produkció „hiteles történetek és hazugságok alapján” készült, mindenki döntse el maga, mit hová sorol a látottakból.

Leginkább abban látom a lényegi kérdést, hogy a sorozat a maga törvényszerűségein és viszonyrendszerein belül koherens tud-e maradni, és létre tudja-e hozni a nézőben a maga Jimmy-történetét, amelyet érvényesnek talál. Egyelőre azt látjuk, a történet jól működik, megáll a lábán. Könnyen megcsalhatja a nézőt az illékony emlékezet olyan kérdésekben, hogy a kortörténeti háttér mennyiben hű a tényleges viszonyokhoz, de kétségtelenül hitelesen mutatja az időt, ahogy Jimmy bedobós utcai fülkéből telefonál, ahogy majdnem mindenki dohányzik hivatalban, presszóban, mindenütt, ahogy újdonságnak számít, hogy otthon is tud az ember „mozizni”, ha van videója, hanglemez kell ahhoz, hogy valaki sikeres zenész legyen… Jellegzetes képek egy letűnt világból, annak is mondanak valamit, aki csak hallomásból ismeri, vagy úgy sem.

Még fontosabbak a karakterek, amint belakják a közeget, élettel töltik meg a történetet.

És A Király tele van jobbnál jobb alakítással, a mellékszerepekben is. A korszak mindenható kulcsfiguráját, a hanglemezipari popcézárt, dr. Erdős Péter ellenszenves személyiségét Gyabronka József kiválóan formálja meg.  A sorozat kiemelkedő drámai alakítását hozza Bíró Panna Dominika az egykori szerető, Háfra Mari szerepében. Autentikus Schruff Milán Zámbó Árpija, Mesterházy Gyula pályatársa, Lui, Anger Zsolt alvilági figurája, Thuróczy Szabolcs menedzsere, Katkó Ferenc maffiózója. Külön ki kell emelni a zenés betéteket, amelyek nélkül elképzelhetetlen lenne egy énekes életéről szóló sorozat. Jimmy számaihoz Peter Srámek kölcsönözte a hangját, stílusosan énekli a dalokat. A hangszínt és az előadásmódot, a jellegzetesen modoros falzettet ugyan nem lehet egy az egyben reprodukálni, de a cél nem is a másolás, hanem a szériához szervesen illeszkedő új minőség létrehozása.

Útkeresés? 

 

Egyelőre a tízrészes sorozat felénél járunk, amit eddig láttunk, még mindig csak a bevezetés és a kezdetek. A lényeg, a Király tündöklése és bukása még hátravan. Korai lenne megítélni a végeredményt, a legfontosabb kérdésekre még nem kaptunk választ. Nem tudjuk, hogyan hömpölyög tovább a történet a végkifejletig, hogyan sikerül megragadni a legfontosabb éveket, immár Nagy Ervinnel Zámbó Jimmy alakjában, és hogyan jelenik majd meg a tragikus végjáték, még ha kaptunk is belőle ízelítőt az elején és az előzetesben. És nyitott kérdés persze az is, milyen széles közönséghez jut majd el a produkció, tekintve, hogy az RTL nem a tévécsatornái valamelyikén, hanem új platformján, előfizetős streamingen adja le hétről hétre, epizódról epizódra az érdeklődésre számító sorozatot.

Nyitókép: Jelenet a televíziós sorozatból.  Fotók: RTL