A hatalom jövője: megtalálni a rendet zavaros időkben címmel konferenciát rendezett a Danube Institute és a Heritage Foundation Budapesten szeptember 15–16-án. A korábbi ausztrál miniszterelnök hozzászólását adjuk közre.

Az akciófestészet megszabadul a tárgyi világ ábrázolásától (hiány), helyette az ecsetnyomok gesztusjeleivel, a mozdulatnyom minőségével-milyenségével, esztétikájával idéz fel a nézőben érzéseket és gondolatokat. A spontán jelek kavargása és/vagy meditatív csendje a festő jelenlétéről tanúskodó tartalommá válik.

XXXX

Felvidéki utazásaink során Rozsnyóra jutva, csodák csodájára, szép nagy Kossuth-szobrot találunk a gömöri városka bányászati múzeuma előtt. Háromszor döntötték le, többször be akarták olvasztani, míg végül 2004 februárjában mai helyére került.

Szuverenisták és globalisták ideológiai ellentétét, vitáját veszi górcső alá Bakk Miklós sepsiszentgyörgyi-kolozsvári politológus Nemzetállam és birodalom című legújabb kötetében. Törekvését a politikafilozófus méltatja.

Háromszáz éve Händel az oratóriumi előadások szüneteit töltötte ki orgonaversenyeivel, amelyekkel a Pannonhalmi Főapátság a Zene Világnapja előtt tiszteleg október 3-án Kiss Zsolt orgonaművész és a Pulzus Vonósnégyes koncertjén a Boldogasszony-kápolnában.

A Bizottság júliusban nyilvánosságra hozta a következő hétéves (2028–2034) időszakra szóló költségvetési javaslatát, Ursula von der Leyen bizottsági elnök pedig szeptember 10-én elmondta az Unió állapotáról szóló beszédét. Mindkettő azonnal indulatokat váltott ki.

Régi időkről mesél Sopron Fő terének három egymás melletti, mára összekötve új életre kelt háza. Egyikük Mátyás királynak adott szállást, a másik a XV. században városháza volt, a harmadikat középkori részleteket megőrizve a XVII. században emelték.

A magyar népi kultúra sokszínűségét és kortárs értelmezésének keresztmetszetét mutatja be színpadi táncos és zenés produkcióiban, tudományos és ismeretterjesztő előadásaiban, kiállításain a Hagyományok Háza idei szezonja – hangzott el a sajtótájékoztatón.

Kiveszni látszik a közgondolkodásból a közjó, minden azt sugallja, „neked ez jár”. Csillogó látszatvilágunkban, miként Jézusnak a pusztában, kísértést kell kiállnunk, s előbb-utóbb dönteni Isten és a mammon, a szolgálat és a pénz között.

Barcsay Jenő születésének százhuszonötödik évfordulóján feltehetjük a kérdéseket: milyen élő emlékek vannak róla a XXI. század első negyedében, milyen aktualitása lehet munkáinak a kortárs művészek számára, s vajon lehetnek-e még újdonságai egy sokat tárgyalt életműnek? Szabó Noémi művészettörténésszel beszélgettünk.