Horvátoszágban a nemzeti jelképek körül régóta folyik vita, Marko Perković, alias Thompson nyári megkoncertje után kiújultak a viták.

Megszabadíthatja-e a szerelem a jégszívű hercegnőt kegyetlen bosszúvágyától, amellyel kérőit halálba küldi, ha nem felelnek jól három feladványára? – ez csak az egyik kérdése Barta Dóra izgalmas és látványos Turandot-rendezésének az Operaházban.

95 éves korában meghalt Sajdik Ferenc, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar grafikus és karikaturista. Szerényi Gábor korábbi írásával emlékezünk a nagyszerű művészre.

Ismerős és közelálló: színek hullámán utazunk, saját emlékeinket is feltárva. Nincs dráma, csupán a felismerés, hogy ezt mi is megéltük, és mindezt milyen érzékletesen fejezik ki helyettünk Tallós Ilona festményei – kiállításon és életművét bemutató monográfiáját kísérő reprodukciókon.

A tájházak mindig is a közösségi emlékezet és a helyi identitás őrzői voltak: épületeik és kiállításaik révén szülőföldhöz kötnek, közösséget formálnak, és megmutatják, hogyan élnek tovább a hagyományok a mindennapokban.

 A világ polgára, a XXI. század misszionáriusa címmel megjelent a szentatya spanyol nyelvű életrajza Elise Ann Allen tollából.

Galga völgye népművészetén nevelkedett, oda köti élete, kicsi lányként nagyanyja avatta be a Galga menti lyukhímzés titkába. Gulyás Magdolnával, a Népművészet Mesterével, a Galgamácsai Hagyományőrző Egyesület elnökével a népviseletekről beszélgetünk.

A szellem győzelmét mutatja fel az idén nyolcvanéves Magyar Írószövetség története. Mégis, a feladatunk, hogy megértessük: nélkülözhetetlen az irodalmi élet és az alkotók támogatása – Erős Kingával, a Magyar Írószövetség elnökével beszélgettünk.

Az emberről bármelyik pillanatban kiderülhet, hogy műveletlen bunkó. Például kicsúszik a szájamon, hogy „végy egy kenyeret!”, s hopp, erre jön is a lesajnáló tekintet és a megjegyzés, hogy ezt a helyesírás-ellenőrző biztosan aláhúzná.

Vannak alkotók, akiknek életműve kevéssé ismert, holott művészetük megérdemelné a figyelmet mind a közönség, mind a szakma részéről. A „mellőzöttek” közé tartozik Czimra Gyula festőművész is, akinek most feltárul a pályája. A Magyar Nemzeti Galéria Árnyék nélkül – Czimra Gyula (1901–1966) életmű-kiállítása hat szekcióban száznyolcvan művet vonultat fel.