Mintegy húsz vállalat emberszabású – humanoid – robotja a történelemben először fut versenyt tizenkétezer emberrel április 13-án Pekingben. Vajon rajthoz áll-e Musk Optimusa?

Salernóban járva bukkantam Szent Máté evangélista sírjára, és mivel életéről csak azt tudtam, ami az evangéliumból megismerhető, érdekelni kezdett, miként kapcsolódik össze a város, az evangélista és a gyógyítás.

Gulisio Tímea költő, író a művészet „több frontján” jelen van. Az irodalom mellett a festészetben, zenei téren is letette névjegyét. Alkotói sokoldalúsága, sajátos, kritikai látásmódja legutóbbi, neoavantgárd stílusjegyeket is felvonultató Lények című verseskötetében is megnyilvánul.

Hosszabb idő után az Érdi Galériában mutatja be Valkó Gyula az elmúlt négy évben született képeit. Inspirációkról, tanulmányutakról és szokatlan kiállítási címadása kapcsán beszélgettünk művészetéről.

Északról déli irányba haladva a XX. századi Európán és Amerikán át navigálja hallgatóit a spanyol Cuarteto Matrice programja, hogy érzékletesen mutassa meg a két kontinensen a szélességi körökkel együtt változó zenei gondolkodás formálta muzsikát.

Illyés Gyula írta a száz éve született pécselyi költő első kötetét ajánlva: ,,...olvassák el őket, egybevetve a legtöbbet emlegetettek termésével, s bólintsanak, mint én, örömmel: buzdító versenytárs." Verseivel emlékezünk rá.

Szilágyi István „Kő hull apadó kútba” című regénye a titok mibenlétét vizsgálja, azt a szerkezetet, amelyben kimondhatatlan igazságok rejtőznek olvashatjuk Gróh Gáspár tanulmányában.

Donald Trump elnök újbóli hivatalba lépése előtt többen azzal igyekeztek eloszlatni a pesszimista  várakozásokat, hogy bár mindig is voltak olyanok, akik úgy vélték, hogy az aktuálisan megválasztott amerikai elnök „őrültségekre” készül, ez idáig elmaradt a világvége.

Szentül hiszem, hogy ma befejezem azt a régen félbemaradt írást Nagy László gondatlanul mellőzött oratóriumáról, az Ég és földről. Most jött el ismét az ideje ennek a fájdalmas nagy párbeszédnek hagyományról és modernségről, mert olyan időket élünk, hogy ismét az ő vívódásai ráznak fel bennünket mindennapi alvajárásunkból: most is az a kérdés, megint ugyanaz.

Szörényi László nyolcvanéves. Különböző ünnepi alkalmakkor szinte mindent elmondtak és leírtak már róla, élőszóban is rengeteg anekdota kering, ám aki méltatni próbálja őt, minél többet tudjon jeles irodalomtörténészünkről, annál inkább zavarba jön.

Áldás, békesség – teszi elém a kért könyveket a kisasszony. Kecskeméten, az Újkollégium Cifrapalota felőli szárnyában vagyunk,
a Református Egyházközség Könyvtárában,
s a négy könyv valójában egyetlen mű, Johann Kaspar Lavater Physiognomiája.