Nyitott. Így mondják. Mint a kapuk, amiken döngetni értelmetlen, vagy mint az olyan emberek, akiket sértő lenne túl szabadosnak bélyegezni. És aznap tényleg jöhetett bárki. 

Budapesten utoljára 1997-ben lehetett látni az MS mesternek tulajdonított egykori selmecbányai főoltár csaknem összes fennmaradt táblaképét – a hontszentantali templomban őrzött Jézus születése kép akkor végül nem érkezett meg – a Magyar Nemzeti Galéria kiállításán, amelynek apropóját a Vizitáció hosszas restaurálásának befejezése adta.

Gázában a 2023. október 7-i Hamász-terrortámadás óta néhány ezer izraeli és hatvanezer palesztin, többségükben gyermek és nő vesztette életét. A számok hitelességéről vita folyik, de a vérfürdő mérete akárhonnan nézve borzalmas. Lenne esély a joggal követelt leállítására?

Hogy került Bilicsi Tivadarék szekrénye ezernyi aranyozó és könyvdíszítő formával a Pest megyei Tóalmásra? Miként került ugyanide egy csepp
a budai Várból? „Papírtologatásból jobban meg lehet élni, mint a papírhajtogatásból” – kihaló szakmát visz tovább Medveczky Attila könyvkötészete. A nagy múltú szakma jelenéről, jövőjéről beszélgettünk műhelyében.

Irodalmi életünk rangos szereplője az elmúlt évben lett a székesfehérvári székhelyű Vörösmarty Társaság elnöke. Sebők Melinda irodalomtörténésszel beszélgettem.

Alexander Szolzsenyicin nagy ívű szociográfiában, az ötven éve meghalt Lengyel József az értelmetlenül szenvedő áldozatok arcképcsarnokát megrendítő kisprózáiban mutatta be az arra sajnos kevéssé fogékony nagyvilágnak a bolsevizmus irracionálisan embertelen lágervilágát.

Alexa Károly, a magyar irodalom és irodalomtörténet meghatározó alakja idén június 16-án ünnepelte nyolcvanadik születésnapját. Barátja és pályatársa köszönti bensőséges laudációjában, felidézve az együtt töltött, rendszereken átívelő időket.

A trianoni Magyarország legnagyobb nemzetisége, a németség az 1920-as években kezdte magát közösségként megszervezni, ezt a folyamatot a magyar közvélemény nagy részének bizalmatlansága és – különösen a harmincas évektől – a német állam növekvő befolyása kísérte.

Végül Alekszej Navalnij a diktatúra elleni küzdelemben az életét is feláldozta. Sorsa a békés tiltakozások régóta meglévő orosz kultúrájába illeszkedik.

XXXX

XXXX

XXXX