Ott ült a házfal mellett, lobogó hajjal, mint egy indián. Olajbarna arc, résnyire nyitott sötét szemek, enyhén húsos ajak, fehér fogazat. Az öltözéke ugyanakkor inkább egy kopott westernhősre emlékeztetett.

Szörényi László nyolcvanéves. Különböző ünnepi alkalmakkor szinte mindent elmondtak és leírtak már róla, élőszóban is rengeteg anekdota kering, ám aki méltatni próbálja őt, minél többet tudjon jeles irodalomtörténészünkről, annál inkább zavarba jön.

Korunk fő betegségének megannyian a relativizmust tartják, miközben a különböző fundamentalizmusok is világszerte előretörnek. A társadalmi-szellemi jelenség teológiai-vallási, politikai, lélektani dimenzióit pünkösdi teológus járja körül.

Amikor valaki egy életen át az irodalom eszményi világába burkolózott,
és hirtelenében avatott orvosok gondoskodásának köszönhetően újból írhat.

Zoboki Gábor építész, az Oszakai Világkiállítás magyar megjelenésének megálmodója, az épületegyüttes tervezője még a nyitás előtt bemutatta a magyar pavilont és művészeti programját, amely a magyar és japán kulturális párhuzamokat tartja szem előtt.

A szobrász Rodin neve minden bizonnyal ismerősebben cseng kortársa, Redon nevénél. Ám ez megtévesztő. Odilon Redon (1840–1916) életműve nagy jelentőségű és terjedelmes. Redont alapvetően szimbolista és „szürrealista” művésznek tartják, különleges és „inverz” látásmódja azonban túlmutat minden irányzaton.  

Szentév van, zarándokok tízezrei érkeznek az Örök Városba és szeretnék látni-hallani a pápát. Azonban a szerdai általános kihallgatások hetek óta elmaradnak, a szentmiséket egy-egy kuriális bíboros celebrálja, a déli Úrangyala imádságkor is „csak” felolvassák a pápa üzenetét.

Önmagamban kevés vagyok, mindannyian keressük helyünket a világban. Időt kapunk ajándékba, hogy életünk ne legyen terméketlen. Törődnünk kell egymással, gondoskodni gyermekeinkről, idős rokonainkról, a rászorulókról. Életünk a másik embert szolgálva teljesedik ki.

Azt a közösségi összetartozást, amely a rendszerváltozás idejét jellemezte, nem érezte az elmúlt három és fél évtizedben – mondja a Kék Pelikan egyik szereplője. Alkotók és nézők úgy érezhették a 44. Magyar Filmszemlén: a film él, a szakma létezik, a közönség érdeklődik.

Ismerjük a Pont, pont, vesszőcske, készen van a fejecske című kézügyesítő mondókát, hiszen ki innen, ki onnan hallotta gyermekként, felnőttként pedig maga adja tovább csemetéjének. keserű Károly Keserü ám – a világ első nemtudomista című kiállítása hihetetlen mennyiségű pontot vonultat fel. A sűrűn szedett pontrengetegből azonban sehogy sem állna össze a mondókabéli fejecske.

Kedves néprajzos barátom fordult hozzám, hátha tudnám értelmezni egy korábbi gyűjtését: a szöveg csinódi adatközlőjével ki tudja, mi történt azóta. „Arganénak három ága, / Magas menjbe angas háza, / Kűjel irgalmas, belől aranyas.”

Hangverseny-látogatásnál százszor többet ér, ha az emberek énekelnek, muzsikálnak, akkor hat rájuk igazán a zene – vélekedik Hollerung Gábor. A dirigenssel a tételek közötti tapsról, nem létező szentségekről és a folytonos megújulásról beszélgettünk.