Ursula von der Leyen szeptember elején az Unió keleti végeit járta be. A balti államokat, Finnországot, Lengyelországot, Romániát és Bulgáriát kereste föl, azokat az országokat, ahol a szovjet befolyási övezetet visszaállítani akaró háborús agresszor Oroszország évek óta folyó kibertámadásait, dezinformációs kampányait és migrációs nyomását tapasztalva a legerősebb az ellenkezés, és ahol évtizedek óta figyelmeztetnek az orosz veszélyre. Megfékezni azt, mondta a bizottsági elnök, csak erős elrettentéssel lehet. Útja során von der Leyen közvetlenül megtapasztalhatta, milyen is egy kibertámadás. Miután Donald Tusk lengyel kormányfővel meglátogatta a megerősített lengyel–belarusz határt, Plovdivban leszállni kívánó bizottsági gépén a pilóták elveszítették a GPS-jeleket, és órás körözés után hagyományos rendszerekkel tették le a gépet – biztonságosan. Minthogy a térségben más repülők nem tapasztaltak ilyet, a minden bizonnyal orosz támadás nyilván a bizottságelnök ellen irányult. Számos hasonló eset ismeretes, köztük Carsten Breuer német hadseregparancsnoké, akinek katonai gépét vették célba a feltehetőleg orosz GPS-hekkerek baltikumi és litván hadgyakorlat közben. Tizenhárom uniós tagállam (Magyarország nem volt köztük) idén levélben hívta fel a Bizottság figyelmét a 2022 óta egyre szaporodó, a légi közlekedést mindenképpen veszélyeztető zavarótevékenységre.
Nyitókép: Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök egy P-8A Poseidon amerikai felderítőgépen a parancsnokkal beszélget izlandi látogatásán az USA ottani támaszpontján 2025. július 17-én
Forrás: Sara Wedemeyer, U.S. Navy / Wikimedia
