Szerző:
III. Richárddal nyit, III. Richárddal zár a 13. MITEM
Április és május között ismét átalakul a Nemzeti Színház tere. Nem díszletileg, hanem gravitációsan. A 13. MITEM nem egyszerűen előadásokat hív meg, hanem erővonalakat rajzol föl Közép- és Kelet-Európában, sőt azon túl is.
Hívom az élőket…
Nemrégiben jegyezte be a bíróság a lelkipásztorok, történészek, muzeológusok által alapított Régi Harangokért Egyesületet. Életre hívásának okairól, céljaikról, terveikről kérdeztük Kerékgyártó Józsefet, az egyesület elnökét.
Merre tart a Világörökség?
Évtizedeken át rangot jelentett a Világörökség cím, de elhangzanak olyan vélemények is, melyek szerint inkább tehertététel, mintsem öröm. Felvetődik a kérdés, vajon van-e értelme újabb és újabb tételeket világörökséggé tenni. Erről is beszélgettünk Fejérdy Tamással – PODCAST
Sztálin szálláscsinálója Közép-Európában
Bűncselekménynek nyilvánította a második világháború utáni rendezés – így a Beneš-dekrétumok – megkérdőjelezését vagy nyilvános kritikáját tavaly decemberben a szlovák törvényhozás. A Progresszív Szlovákia Párt és a Szlovákiai Magyar Szövetség, illetve a budapesti szlovák nagykövetség előtt megjelent tüntetők tiltakoztak.
Z. utolsó utazása
XXXX
Úgy írni... nem tudnék többé
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc Jókai számára élete legmeghatározóbb élményforrásává vált. 1899-ben, az események félévszázados évfordulója alkalmából írott visszaemlékezésében azt vallotta: „Az én életemnek is ez volt legeseménydúsabb korszaka, melynek hatása egész múltamra kiterjedt”.
Teljesen francia és teljesen magyar
Mélissa Boros, a magyarul folyékonyan, enyhe akcentussal és alig észrevehető hibákkal beszélő francia-magyar színésznő a társadalomkritika elutasításáról, a szerepre készülés folyamatáról, Tarr Béla és Jeles András filmjei iránti csodálatáról mesélt.
Olyan világ, amely szembenéz
Mohácsi András Black and Why című kiállítása festészetének szinte állandó, mégis folyamatosan alakuló kérdéskörére fókuszál: a fekete szín jelenlétére és a feketeség jelentésrétegeire.
Nem tudja, mi volt, mi lett
Ausztria olyan ország, amely nem tudja, mi volt, de azt sem, mi lett belőle, mondják sokan a modern osztrák irodalom egyik legjelentősebb műve, Robert Musil A tulajdonságok nélküli ember című regénye nyomán. Aligha lehetne pontosabb látleletet adni az osztrák identitás bizonytalanságáról.
Foghíj a tagságiban
A pártpolitikai csatározások többségünkből heves érzelmeket váltanak ki. Sokan ezen meglepődnek. Pedig korántsem kellene, ahogy a történész rövid családi visszaemlékezéséből kitűnik.