Szerző:

Heroikus nemzetragasztó

Ötven éve halt meg Németh László, a huszadik századi magyar irodalom és gondolkodás egyik legkiemelkedőbb, egyben legellentmondásosabb alakja. Az általa alkotott nemzetragasztó metafora a magyar irodalom (és kultúra) évszázadokon át ható erejére és szerepére utal, de ezt az ő személyére és életművére is joggal vonatkoztathatjuk.

Isztambul szeme

Ara Güler (1928–2018) Törökország kevés fotósainak egyike, aki nemzetközileg is ismertté vált. Barátságban állt Henri Cartier-Bressonnal, és bár kilépett a legendás fotósszövetkezetből, volt Magnum-tag is. Fotóriporteri munkája során szinte észrevétlenül merült el a hatalmas török város utcáinak szédítő kavalkádjában.

Valahol (messze), délen…

Valahol Európa közepén most éppen papíron mondják ki, hogy nem létezünk. Persze, nem így, nem ilyen nyersen – hanem a politikai retorika bársonyos burka mögé rejtve.

Aki megelőzte Semmelweist

Zsoldos János, a sokoldalú pápai orvos és nyelvművelő, aki 1830-ban lett a pesti egyetem tagja, 1815-ben, az anyák megmentőjének születésekor már második kiadásban adta közre Diaetetika című korszakos művét, amelyben a seb-orvos és az orvosi eszközök fertőtlenítését szorgalmazta.

Árverési csarnok – a festészet barométere

Évtizedek óta foglalkozik a műkereskedelem elméleti kérdéseivel. Számos könyvet publikált e témakörben. Martos Gábor legújabb kötete harminchét árverési csúcsleütésen és hat nyilvános magánüzleten keresztül vezet végig a műkereskedelem háromszázéves történetén. 

A konzervativizmus magányossága

Nem való mindenkinek ez az eszmeáramlat, és ha valaki el akar rettenni tőle, azon könnyű segíteni – állapítja meg a neves alkotmányjogász, Szentpéteri Nagy Richard e szemlélet múltjával és távlataival foglalkozó új kötetében.

Helyi színben felismerni a magyart, az egyetemest

Németh István Péter költő, irodalomtörténész legutóbbi esszékönyvét, a tíz esztendő írásaiból válogatott Tapolcai capricciót a számára máig az otthont jelentő szülővárosa kulturális kincsei, jeles személyei bemutatásának és a családi emlékállításnak szentelte. Erről beszélgettünk az alkotóval.

Claude Monet Velencében

1908 szeptember 25-én a hatvannyolc éves Monet bejelentette műkereskedőjének, Paul Durand-Ruelnek, hogy hamarosan Velencébe utazik. Második felesége, Alice örömmel csatlakozott hozzá. Az utazásra a festő egyik barátja, az angol Mary Young Hunter meghívása révén került sor, akinek lakosztálya volt a Palazzo Barbaróban. Giverny elhagyásakor az impresszionista mester nem tudta még, hogy fog-e festeni.

Nagyböjt: készület az élet ünnepére

Porból lettél, és visszatérsz a porba – a hamvazkodás jele intés arra, hogy nem vagyunk urai e világnak. A megújulás, megtisztulás, megtérés szent időszaka vár ránk. Fölösleges megkötöttségeinktől szabaddá válva a Lélek örömével várhatjuk a szent húsvétot.

Nem A TÉK-től kell igazán félni

Tavaly háromszáz éve, hogy Immanuel Kant, sokak szerint minden idők egyik legjelesebb filozófusa megszületett. Az észt és a tapasztalatot középpontba állító gondolatrendszere előtt tiszteleg a szerző.

Veszprém, a meglepetések városa

Sajátos domborzatával, lejtős utcáival az Alföldről érkező látogatók rémálma, de a dunántúliak otthon érzik magukat Gizella királyné városában. Némi emelkedőt leküzdve a középkori várfalon belül a török hódoltság utáni épületállomány tárul az érkező elé. 

Száztizenegy éves a magyar animációs művészet

Kezdettől természetes rokona a képző- és zeneművészetnek, de akár a színház- és táncművészetnek is az animáció. Az első fekete-fehér vonalak életre hívásától a való és valótlan világok tökéletes illúzióját megteremtő vizuális konstrukciók megalkotásáig gazdag és változatos utat járt be a műfaj.