Ezzel lezárulhat a jogilag az előbbihez tartozó, de évszázadokon át örmény többségű Hegyi-Karabah birtoklásáért még a szovjet idők végén indult, több ízben fellángolt, végül azeri győzelemmel végződött háborúskodás.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök és Ilham Alijev azeri elnök a Fehér Házban Donald Trump jelenlétében írta alá a megállapodást, amellyel Pasinján szerint „lefektetjük az alapját annak, hogy jobb történetet írjunk, mint amiben a múltban részünk volt”.
Az egyezmény életbe lépéséhez az örmény alkotmányból törölni kell a Hegyi-Karabahra utaló részeket,
amit viszont az ottani ellenzék árulásként értékel.
Az örmény vasúthálózat – helyreállítanák az összeköttetést a Zangezur-folyosón (jobbra lent, Megrinél) keresztül (forrás: Saguamundi, CC BY-SA 3.0 Wikimedia Commons)
Külön kétoldalú megállapodást is kötött az azeri és örmény vezető az Egyesült Államokkal, ami a jövőben
megnyithatja „a Dél-Kaukázusban rejlő komoly potenciált a kereskedelemben, szállításban, infrastruktúrában, valamint technológiában,
és új lehetőségeket teremtenek az amerikai emberek és amerikai vállalkozások számára”.
A Zangezur-folyosó Megri közelében: az Arasz örmény-iráni határfolyó (forrás: Jelger Groeneveld, CC BY 4.0 Wikimedia Commons)
Ennek legfontosabb eleme az Azerbajdzsánt nahicseváni exklávéjával örmény területen át összekötő Zangezur-folyosó
vasútvonallal, kőolaj- és gázvezetékekkel, valamint optikai kábelek telepítésével történő fejlesztéséről
szól. A folyosó kilencvenkilenc évre amerikai ellenőrzés alá kerül, s egy amerikai katonai magáncég biztosítja majd. Washington célja az amerikai szerepvállalás növelése, az orosz és kínai befolyás visszaszorítása az eurázsiai logisztikai hálózatokban.
Nyitókép: Ilham Alijev azeri és Donald Trump amerikai elnök, valamint Nikol Pasinján örmény miniszterelnök a washingtoni Fehér Házban (whitehouse.gov)
