A kelet-közép-európai közvéleményről készített felméréseit (GLOBSEC Trends) világszerte olvassák, konferenciáit (a GLOBSEC Forumot, a Tatra Summitet és Château Bélát, azaz a bélai kastélyban rendezett eszmecseréket) a legrangosabb szakértők és vezető politikusok, kormányfők, köztársasági elnökök látogatják. A besztercebányai egyetemen politológia és nemzetközi kapcsolatok szakon végzett Vass Róbert a Szlovák Atlanti Bizottságnak az európai biztonságot és jólétet elősegítő munkáját folytatva azért alapította a civil szervezetet, hogy nyugati és kelet-közép-európai szakemberek, döntéshozók közösen vitassák meg a világ, de főként a térség kihívásait.

Világszerte olvassák a kelet-közép-európai közvéleményről készített felméréseit (GLOBSEC Trends), konferenciáit (GLOBSEC Forum, Tatra Summit, Château Béla) a legrangosabb szakértők és vezető politikusok, kormányfők, köztársasági elnökök látogatják. A besztercebányai egyetemen politológia és nemzetközi kapcsolatok szakon végzett Vass Róbert a Szlovák Atlanti Bizottságnak az európai biztonságot és jólétet elősegítő munkáját folytatva azért alapította a civil szervezetet, hogy nyugati és kelet-közép-európai szakemberek, döntéshozók közösen vitassák meg a világ, de főként a térség kihívásait.

A Bulgáriát, Csehországot, Észtországot, Lengyelországot, Lettországot, Litvániát, Magyarországot és Romániát felölelő 2025-ös GLOBSEC Trends az Új korszakra készen? címet viseli, és legfontosabb megállapításai, hogy a kelet-közép-európai társadalmak tisztában vannak a térség biztonságát fenyegető veszélyekkel, ezért egyre inkább hajlandók áldozni honvédelmi kiadásokra, önkéntes katonai szolgálatra és a hibrid fenyegetések elleni védekezés növelésére. Az EU és a NATO iránti bizalom töretlen; az apatikusnak is mondott térségben a válaszadók személyes felelősségüknek tartják a kollektív védelem eszméjét, és agresszió esetén szomszédjaikért is készek lennének harcolni . Legnagyobb többségük szorgalmazza a civil társadalom felkészítését a katonai és természeti csapásokra, a hibrid támadásokra, dezinformációs kampányokra. Noha csaknem mindenki elismeri Ukrajna önvédelemhez való jogát, a kilencből csak öt országban utasítja el a többség, hogy a megtámadott ország területi engedményeket adjon cserébe a békéért, és ugyancsak megoszlanak a vélemények abban, hogy a katonai támogatás csak meghosszabbítja a háborút.

Oroszországban biztonsági fenyegetést lát a kelet-közép-európaiak többsége, de korántsem egységes hibrid taktikáinak, dezinformációs tevékenységének, a vele szembeni energiafüggőségnek a megítélése. A legnagyobb többség aggasztónak tartja az orosz kémtevékenységet, de csak ötven százalék óv az orosz energiabehozataltól.

Kínát a többség nem tartja biztonsági kockázatnak, de csaknem kétharmad nyugtalanítónak látja a stratégiai infrastruktúrákban a kínai térhódítást. Majd negyven százaléknyian nem ellenzik az autokráciákkal való előnyös kereskedést, de csak egyharmad támogatja azt akkor is, ha azok háborús agresszorként lépnek fel. Több mint nyolcvan százalék úgy véli, hogy az egyenlőségen, az emberi jogokon és a jogállamon alapuló demokrácia a hazája javát szolgálja, mégis átlagosan negyvenhét százalék hisz konspirációelméletekben, hogy rejtett elitek kormányozzák a világot, és mintegy negyvenkét százalék meg van győződve arról, hogy titkos csoportok totalitárius világrend bevezetésére törnek. A számos érdekes megállapítás között talán azon lepődhetünk meg leginkább, hogy a magyar válaszolóknak csak a harmada – a térségben ez a legkisebb arányszám e tekintetben – véli úgy, hogy az Európai Unió (Brüsszel) diktálja az ország teendőit.

 

Nyitókép: Az idei GLOBSEC Forumról készült összefoglaló nyitóképe