Molnár Vilmos Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei című novellafüzére szinte hibátlan mű. Egy hibát talál benne az olvasó: azt, hogy hamar véget ér.

Fábri Zoltán írta a forgatókönyvet és rendezte az 1969. november 27-én bemutatott Isten hozta, őrnagy úr! című filmet. A filmnovella eredeti címe 1964-ben még Pókék, átdolgozás után Csönd legyen! volt. Hivatalos vélemény a filmtervről: „Ostoba, hihetetlen, irreális hülyeség.” A forgatást a hatóságok nem engedélyezték.

lábam elé nézek kavicsot keresek
vizsgálom van rajta csizmanyom
hidegsége a régi
a meleg füst öblös rózsáit
a vadludak rohamsora átmetszi

Iancu Laura a lét alapkérdéseit kutatja. Megvannak ehhez a sajátos jegyei, a rá jellemző eljárások. Például a madarak különös szerepét is fölfedezhetjük. Ám nála nem a hagyományosnak mondható szabadságfogalom szimbolikája az elsődleges.

Petőfi Sándorról csupán egyetlenegy felvétel maradt fenn. Többen leírták a külsejét, festmények is készültek róla, fotográfia azonban csak egyetlenegy. A Petőfi-dagerrotípia nyomába eredtünk Flesch Bálint fotográfus-fotórestaurátor és E. Csorba Csilla művészettörténész-fotótörténész segítségével.

Miközben most még hozsannát zeng a néhány nap múlva már a vérét követelő tömeg, a Jeruzsálembe bevonuló Jézus megkönnyezi az őt halálra adó város közelgő végzetét. A Világ Üdvözítője olyan bíró, aki megsiratja az elítéltet, magára veszi a sorsát, s bűntelenül vállalja az elítélt bűnhődését.

Daniel Ortega, a nyolcvanas évek győztes gerillavezére, aki demokratikus választáson veszítve átadta ellenfeleinek a hatalmat, hogy később a nicaraguai nép támogatásával újabb elnöki mandátumot szerezzen, őszülő fejjel vált tömegbe lövető, egyházüldöző diktárorrá.

Vidák István és Nagy Mari nemezművészek családjában három generáció alkot szebbnél szebb műveket. Ifj. Vidák István és Vidák Anna követte szülei példáját, és ígéretes tehetség a hét unoka egyike, Pereczes Hanna Virág is. Most közös kiállításon mutatkoznak be Kecskeméten.

A XX. század modern művészetének egyik leghíresebb alakja. Univerzuma próbára teszi a valóságérzékelést, és kitágítja a racionális gondolkodás határait.

Virágvasárnap egyszerre emlékezünk a dicsőséges jeruzsálemi bevonulásra és a keresztútra. Azt a Jézust feszíttetik meg, akit pár nappal előtte királyként hozsannával üdvözöltek. Kétezer évünk volt, hogy komolyan vegyük Jézus megtérést sürgető felszólítását. Ma sem késő.

Gondoljunk egy festményre! A másolat, bármily jó, nem olyan értékes, mint az eredeti, mert az magában hordja történetét. Akár az épületek – teszi szemléletessé érvelését Káldi Gyula építész. Pályájáról, a műemlékvédelem múltjáról, jelenéről beszélgetünk.

Szépség, riadt tekintetek – a Herkulesfürdői emlékben, groteszk, se együtt, se külön aktorok a Ripacsokban, tragikus burleszk a pályán a Régi idők focijában, az 1945 fekete-fehérjei... a március 30-án, nyolcvanhárom évesen elhunyt Ragályi Elemért idézik.