A Ruszalka a világon legtöbbet játszott cseh opera, szülőhazájában is csak Smetana Az eladott menyasszony verseng népszerűségével, megelőzve olyan műveket, mint Janáček A ravasz rókácska és Jenůfa című alkotásai. Jaroslav Kvapil költő librettóját Hans Christian Andersen A kis hableány című meséje inspirálta, de hatottak rá XIX. századi romantikus német irodalmi alkotások is. annak ellenére, hogy a műben jelentős szerepet kapnak a cseh folklórból vett természetfölötti lények.

Szikora János rendező  

 

Dvořák, aki a cseh nemzeti ébredés képviselőjeként szívesen dolgozott fel népzenei és népmesei témákat, alig több mint fél év alatt komponálta a Ruszalkát. Az operát 1901-ben mutatta be a prágai Nemzeti Színház, és egy csapásra hatalmas sikernek bizonyult hazájában, csak a cseh fővárosban több mint kétezer alkalommal tűzték műsorra. Bár ekkoriban több európai nagyvárosban is bemutatták, a nemzetközi operarepertoárnak igazán csak az 1980-as évektől vált részévé.

Budapesten eddig mindössze két vendégjáték során került színre Dvořák mesterműve, 1956-ban a Pozsonyi Nemzeti Színház az Erkel Színházban, húsz évvel később a Prágai Nemzeti Színház az Andrássy úti operapalotában vendégszerepelt a vízitündér tragikus szerelmi történetével.

A történet szerint Ruszalka, a Vízitündér azzal keresi föl atyját, a Víziembert, hogy beleszeretett az erdei tavukhoz látogató daliás Hercegbe. A tó urát elkeseríti, hogy lánya emberré akar válni, s elküldi őt Jezsibabához, a boszorkányhoz, aki figyelmezteti, emberként elveszíti a hangját, ha pedig szerelme hűtlen lesz hozzá, mindkettőjüket örök átok sújtja. A lány azonban hisz szerelmük erejében, s vállalja a kockázatot. Amikor az erdőben vadászó Herceg rátalál a néma lányra, első látásra beleszeret, elviszi kastélyába. Az idill azonban csakhamar véget ér…

A Ruszalka indító megbeszélésén elöl középen Nyári Zoltán a Herceg alakítója, jobbra a címszereplő, Brassói-Jőrös Andrea

 
Most Dvořák művének rendezője Szikora János, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója, akinek a Salome 1989-es premierje óta ez a tizenharmadik munkája a Magyar Állami Operaházban. A szecesszió látványvilágából, többek között Mackintosh és Mucha alkotásaiból ihletet merítő produkció díszleteit Szendrényi Éva, jelmezeit Zoób Kati tervezte. A darab táncbetéteit Rafai-Vetési Adrienn koreografálta, s a Magyar Nemzeti Balett művészei és a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói adják elő.

A Ruszalka címszerepét Brassói-Jőrös Andrea énekli, a Herceg alakjában Nyári Zoltán, az Idegen hercegnőében Rálik Szilvia jelenik meg.

A Víziembert Szemerédy Károly, Jezsibabát Gál Erika formázza. A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát (karigazgató: Csiki Gábor) a düsseldorfi Deutsche Oper am Rhein első karmestere és a budapesti Operaház első vendégkarmestere, Halász Péter dirigálja a január 27-i premieren és az azt követő hat előadáson.

Nyitófotó: Fülep Máté (Erdőőr) és Brassói-Jőrös Adrienn (Vízitündér) a Ruszalka próbáján
Fotók: Berecz Valter/OPERA