Tavaly jelent meg Tilo Schabert német politikatudós 1989-es kötete magyarul, de már egy évtizede folyik a vita arról idehaza, mennyire jó leírása ez a könyv az utóbbi évtized magyar kormányzásának.

Mi az, ami eddig félrement a Libri körüli vitában, és mi az, amit a nagy horderejű változás apropóján érdemes mindnyájunk hasznára megvitatnunk?

A Homokhátságon kialakult félsivatagi állapot okairól, a természetes élőhelyek megóvására és a mezőgazdasági termelés fenntartására hatékonyan alkalmazható vízvisszatartási lehetőségekről tartott online szemináriumot a Magyar Természetvédők Szövetsége.

Megnyílt a világ első állandó Robert Capa-életmű-kiállítása az idén tízéves Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ új, ötszáz négyzetméteres kiállítóterében.

A Nádor Galériában áprilisban láthatta a közönség Mayer Hella, MMA-ösztöndíjas képzőművész tárlatát, melynek címét – A hegyen túl – a kiállítást megnyitó Binder Károly zongoraművész-zeneszerző egyik művének címe ihlette. A tárlat alkalmából beszélgettem az alkotóval.

Idén közel tizenháromszoros túljelentkezés mellett, csaknem 1300 művész vett részt azon a hároméves művészeti alkotómunkát támogató pályázaton, amelyet immár hatodik alkalommal hirdetett meg a Magyar Művészeti Akadémia (MMA).

Az amerikai szankciókra válaszul az oroszok is kitiltottak ötszáz amerikait országukból és a bankrendszerükből.

Emlékei aligha lehettek, hiszen alig egyéves volt, amikor a család kényszerűen elhagyta a fehérvárcsurgói birtokot, ám felnőttként, feleségével hazalátogatva Károlyi György grófnak mégis pontos képe volt az egykori kastélyról és elrendezéséről.

Újra életet lehelnének a Kézai Simon Programba annak elindítói. A Krasznai János és Zsigmond Gábor neves fotográfusok által 2019-ben elindított országos mozgalom lényege, hogy digitálisan megőrzi a régi, megsárgult fotókon rögzített emlékeket és családi történeteket.

A másokért odaajándékozott élet az igazi szolgálat, vallja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke, irgalmasrendi szerzetes, pappá szentelésének hatvanadik évfordulóján, magának pedig annyit kér, hogy élete hátralévő részét is Istennek tudja odaadni.

Carlile Aylmer Macartney (1895–1978) brit történész számos könyvet írt Magyarországról, kritikusan, de mindig barátian viszonyult hazánkhoz, s a néprajzi elvet lehető legpontosabban követő határok mellett érvelt. 2024-ben rangos nemzetközi konferencia emlékezik meg róla.

Festményei a korszellem, a Zeitgeist tökéletes iskolapéldái: árnyaltan és kritikusan reflektálnak arra, hogy a digitális technológia milyen módon változtatja meg a képalkotást, miközben a képdömping jelenségét is detektálják.