Nicolas Kassianides, Franciaország új jeruzsálemi főkonzulja ferencesek és más egyházi személyek kíséretében január elején szolgálati egyenruhában tette meg az utat a Jaffa kaputól a Szent Sír-bazilikáig, majd

a ferencesek elöljárójával bementek a Szent Sírhoz, ahol felolvasták a feltámadásról szóló evangéliumi

részt. Miért is érdekes ez? Mert a franciák 1905 óta az egyház és az állam teljes szétválasztásának körülményei között élnek, és mindig belpolitikai vitákat vált ki, ha az államelnök vagy más állami tisztségviselő hivatali minőségében vallási ceremónián vesz részt, az egyházak bárminemű állami támogatásáról nem is szólva.

Nicolas Kassianides jeruzsálemi francia főkonzul (a főkonzulátus honlapjáról)

 

Külföldön, így a Szentföldön azonban nemzeti érdeknek tartják a francia kötődésű egyházi intézmények, templomok, iskolák, valamint az ott élő keresztények védelmét és anyagi támogatását. Párizs és a Vatikán között 1926-ban született megállapodás, amelynek értelmében Franciaország a szentföldi latin rítusú keresztények pártfogója.

Ezt demonstrálandó minden új jeruzsálemi főkonzulnak megérkezését követően harminc napon belül el kell zarándokolnia a Szent Sírhoz.

Mindennek előzményei vannak. A keresztes háborúk kudarca után I. Ferenc francia királynak 1536-ban

sikerült elismertetnie Nagy Szulejmán török szultánnal, hogy Franciaország a szentföldi latin keresztények protektora.

Fontos dátum még 1852, amikor a Szent Sír-bazilika közös használatáról megszületett a Status Quo néven ismert, máig érvényben lévő egyezség a görög ortodoxok, örmények és a latin rítusúakat képviselő ferencesek között, és ekkor is elismerést nyert a franciák protektori jelenléte.

Francesco Patton szentföldi ferences elöljáró (Vatican News)

 

„A párizsi kormányzat ma is segíti a helyi keresztények körében végzett missziónkat, iskoláink és a Terra Sancta Múzeum fenntartását”, mondta a főkonzul látogatásakor Francesco Patton, a szentföldi ferencesek elöljárója.

A Szent Sír-bazilikában tett látogatása után a főkonzul szólt a szentföldi keresztények rendkívül nehéz helyzetéről, és

reményének adott hangot, hogy újra béke lesz e szent földön,

amely mivel szent, el kell utasítania az erőszakot és a háborút.

 

Nyitókép: a jeruzsálemi Szent Sír-bazilika (Wikipedia)