„Gyakran találkoztunk, és ezek mindig nagyon mély beszélgetések voltak. Rájöttem, hogy ami igazán hasonlít Gyula munkájában Henry Moore-éhoz, az a nagyon humanisztikus tartalom. Emberszerető volt, és ezt ki tudta fejezni a szobraiban.” Tüskés Anna Bocz Gyula-monográfiájának bemutatóján idézte fel barátságukat az 1984 óta Magyarországon élő angol szobrászművész, Colin Foster.

Június 14-én temették Silvio Berlusconi korábbi olasz kormányfőt, a Hajrá, Olaszország! (Forza Italia) párt alapítóját.

Mintha megfoghatatlan átok ülne a világon; ellenségeskedés, pusztuló természet, kiábrándult, céltalan emberek. A feladat ma sem lehet más, mint Jézus idejében: világosságot vinni a halál árnyékában élők, reményt a reménytelenek közé, gyógyítani a betegeket, kiűzni a gonosz szellemeket.

Alapítása óta először magyar költő az 1573 elnevezésű Nemzetközi Költészeti Nagydíj nyertese. Megkérdeztük, mit jelent számára Kína legrangosabb ilyen elismerése, amelyet világszerte számontartanak. 

A művészszignók rendszerint a festmények eredetiségét erősítik vagy rombolják le, nem kapcsolódnak a képhez, nem hordoznak semmilyen önálló mondanivalót, sőt: kifejezetten idegen testként ékelődnek a textúrába, így számos remekmű maradt szignálatlan.

A Magyar Művészeti Akadémia májusi közgyűlésén rekordszámú, ötven új levelező tagot választottak meg, illetve húsz Nemzet Művésze címet viselő művész – különleges eljárásban történő – rendes taggá választásáról is döntöttek. Ezenkívül levelező tagok kaptak rendes tagi státuszt.

Legújabb számunkban Németh Zsolt Magyarország helyét és lehetőségeit elemzi a transzatlanti világban, Ruszt József Tragédia-rendezéseiről, a Kaláka-együttes történetéről, Benkő Imre fotóművészről és Sipos Mihály ceglédi biogazdáról olvashatnak, s interjút készítettünk Lady Sophie Scrutonnal.

Sándorfi István/Étienne Sandorfi magyar származású hiperrealista festőművész. A nemzetközi művészvilágban elismert festő Párizsban élt és alkotott, Magyarországon azonban sokáig nem is tudtak róla. Június 12-én hetvenöt éves lett volna.

Janus Pannonius 1458. június 15-én rekkenő nyári hőségben kaptatott fel a hegyre ahhoz a forráshoz, amelynek kútházában ma már emléktábla jelöli egyik híres elégiájának születési helyét.

Meredek dombháton kanyargó úton daliás ifjú peckesen lépked a neki kijelölt sors irányába; egy gyönyörű hajadon, a jövendőbelije szorosan a sarkában.

Régen volt tél – mondta hajdan a kiváló humorista, Arkagyij Rajkin erős orosz akcentussal. – Régen volt nyar. Most válámi van, de nem áz igázi. Akinek megjelent a könyve a dráguló papír- s nyomdai árak mellett, annak igazi. Akinek nem... annak válámi ván...