Az idén nyolcvanéves Ternovszky Béla animációsfilm-rendezővel beszélgettünk a Pumukli készítéséről.

Ha lenne népszerűségi verseny a magyar rendezők között, Madarász Isti toronymagas eséllyel indulna harcba a győzelemért. Emberünk fáradhatatlan munkása a hazai filmművészetnek, aki dolgos kisiparosként ontotta magából a tévéfilmeket.

Tízmilliók élete lehetetlenülhet el a harmadik világ metropoliszaiban, ha nem sikerül kordában tartani a globális felmelegedést. Az ENSZ főtitkára az ambíciót és a tagállamok együttműködését hiányolja, s az emberiség jövőjének elherdálásával vádolja az olajipart.

Életre szóló, életet szolgáló közösséghez tartozni a kereszt vállalása nélkül nem lehet. Isten országáért kilépve szűk körünkből, megszabadulva ösztönös önzésünktől válhatunk méltóvá Krisztushoz, aki nem megy el közömbösen a rászorulók mellett.

A kapuzárási prepánik – vagy inkább a pre-kapuzárási pánik – csalhatatlan jelei közül az egyik már megvan: elkezdtem piros sportcipőben járni – ahogy a lányom mondta: „mint az öregemberek, akik tiniknek akarnak látszani” –, a másik pedig az elmúlt hetekben szintén felsorakozott.

Kilenc év – szeretetből biztosan kevés, gyűlöletből ellenben rengeteg. Madách Imre számára egészen biztosan kevés volt kilenc esztendő, hiszen mindössze negyvenegy évet élt.

A születése óta eltelt két évszázadban divat volt azon töprengeni, mit gondolna ma Petőfi. A Capa Központ kiállítása azonban azt mutatja be, hogyha a költő most indulna vándorútjára, vajon mit látna. Hogyan élnek ma a magyarok?

Legújabb számunkban Herczku Ágnes énekessel és Végh Attila természetfilmes íróval beszélgetünk, megismerkedhetnek Menczer Bélával, a Károlyi Mihály titkárából lett konzervatív politikai filozófussal, Csontváry színvarázsával, Gulácsy Lajos álomvilágával, s a Víziváros rejtett csodáival.

„Nem perelek a világgal / Fegyverkezek egy szál virággal...” címmel nyílt Asztalos Zoltán fotókiállítása a cigányság mai viszonyairól Miskolcon.

Mesterséges intelligenciával gyártott filmekkel, közleményekkel zajlik a világküzdelem.

Legutóbbi kiállítását Papírok, rácsok, akkád címmel a budapesti Műcsarnokban rendezték 2020 elején, éppen a Covid-járvány kezdetén. A Franciaországban élő kortárs festőművész, Major Kamill tárlatát akkor a nyitás után néhány héttel be kellett zárni, így csupán a Műcsarnok elektronikus felületein lehetett megtekinteni. Új kiállítása alkalmából beszélgetünk vele.